A média tiltakozására reagálva Orbán Viktor azt mondta: „a bankárok is ezt tették, jobb- és baloldali bankárok egy platformon tiltakoztak”, hiszen „senki nem szeret adót fizetni”, pláne azok nem, akik nagyon sokat keresnek. A bankadónál „a bankárok azt mondták, nem lesz hitelezés, és majd ki fognak vonulni a bankok. Én úgy látom, a bankszektor Magyarországon jól működik” – mondta a miniszterelnök.
Munkatársunknak kormányközeli források a hét elején azt mondták, hogy Orbán Viktor döntése volt a reklámadó, és annak időzítése is.
Ezt megerősítve tegnap informátoraink azt állították: a miniszterelnök döntése koncepcionális, azon nem fog változtatni. Mert ahogy két évvel ezelőtt a célkitűzése az volt, hogy a bankrendszer 50 százaléka magyar tulajdonban legyen, most azt vallja, hogy minden piacvezető televíziónak, médiumnak magyar tulajdonba kell kerülnie, „így vagy úgy”.
Ezért teremt olyan helyzetet, amely előbb vagy utóbb, de még a harmadik ciklusa alatt kikényszeríti az általa kívánatosnak tartott tulajdonosi viszonyokat.
A miniszterelnök állítólag olyan közvetlen negatív hatásokkal sem foglalkozik, mint például a komoly népszerűségnek örvendő Barátok közt című szappanopera esetleges megszűnése, úgy véli, 2018-ra, a választásokra más, népszerű intézkedésekkel ezeket ellensúlyoznák.
A német Bertelsmann többségi tulajdonában álló RTL Magyarország anyavállalatának régiós vezetője, Andreas Rudas egy hete – annak ellenére, hogy az adóteher egyértelműen az RTL-t célozza – határozottan állította: a társaság nem tér ki a konfliktus elől, és „eszük ágában sincs elhagyni Magyarországot”.
Ma már az elemzők mégsem zárják ki ezt az eshetőséget, még akkor sem, ha állítólag már kész az ő forgatókönyvük, vagy ahogy mondják, az „RTL-haditerv”.
Volt olyan forrásunk, akinek tudomása van róla, hogy a miniszterelnök a Bertelsmann „felső vezetőivel” is kapcsolatba került, „és ez állítólag már személycserét is indukált”.
A miniszterelnök valóban nem volt tekintettel arra, hogy a 8,8 milliárd forintos hirdetési árbevételű Hír TV-t is sújtja a reklámadó.
„Nem Simicska Lajosról szól a reklámadóötlet, de figyelmeztetés a számára is”, aki a Mahir, a Neo-Met és az EuroPublicity érdekeltségein keresztül a harmadik legmeghatározóbb személyiség a médiaiparban. Egy forrásunk megemlítette: valószínűleg csak városi legenda, de hallott olyan pletykákat, amelyek szerint Simicska Lajos és az RTL Klub prominense felosztotta a reklámpiac egyes szeleteit, „és ez nem okozott osztatlan örömet” kormányoldalon.
Az, hogy a KDNP-s Seszták Miklós lett a nemzeti fejlesztési miniszter, nem valamiféle casting eredménye volt. Orbán Viktor tudatosan készült rá, hogy miként stabilizálja a pozícióját és hogyan függetlenítse magát az oligarcháktól, „nem is elsősorban Simicska Lajostól, hanem az alatta feltörő, kisebb oligarcháktól” – fogalmazott informátorunk.
Figyelemre méltó az is, hogy még körülbelül két hete is az volt a hivatalos verzió, hogy Simicska bizalmasa, Németh Lászlóné lesz a paksi megaprojekt kormánybiztosa, ám ezt másra szignálják ki, a magyar–orosz kapcsolatok felelőse a külügyminiszter helyettese, Szijjártó Péter lett, a volt fejlesztési miniszter pedig végül a Magyar Fejlesztési Bankot érintő kormányzati döntésekért, a Magyar Posta felügyeletéért és a takarékszövetkezetek integrációjáért felel.
Ami az Origo-ügyet illeti: egy forrásunk úgy elemezte a történteket, hogy a Deutsche Telekom Németország egyik meghatározó, sok milliárd eurós nemzetközi nagyvállalata, és ezen a szinten „ha nem is semmiség, de nem is kardinális kérdés”, hogy a magyar portálnál milyen viszonyok vannak, különösen annak fényében, hogy a kormány 300 milliárd forintos stratégiai megállapodást kötött a Deutsche Telekommal.
Az RTL Csoport kéri az államfőt, hogy ne írja alá a törvényt
Az RTL Csoport azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá és ne hirdesse ki a kedden elfogadott reklámtörvényt, ami a cég álláspontja szerint sérti a sajtószabadságot és a versenysemlegességet, valamint ellehetetleníti a versenyszerűen nyereséges működést a magyar médiapiacon.
Guillaume De Posch, az RTL Csoport társ-vezérigazgatója és Andreas Rudas, a Magyar RTL Zrt. igazgatóságának elnöke azt írta az államfőnek: az Országgyűlés annak ellenére fogadta el a reklámadót tartalmazó jogszabályt, hogy a teljes magyar kommunikációs szakma határozottan ellenezte azt és ennek minden fórumon hangot is adott. A törvény elfogadását semmilyen szakmai vita, egyeztetés nem előzte meg, ráadásul sürgősséggel tárgyalták és fogadták el azt a Házban.
Határozott álláspontjuk szerint a törvény sérti a „közösen vállalt európai értékeinket, így elsősorban a sajtószabadságot és a versenysemlegességet”. Megjegyzik, a reklámadó költségvetési hatása minimális, a csatorna „már ma is nagyobb összeggel járult hozzá a közteherviseléshez annál, mint a reklámadóból várt teljes állami bevétel összege.”
A két vezető szerint a vállalatnak a reklámadó felét kellene befizetnie a törvény alapján, miközben a teljes reklámpiacból való részesedésük 15 százalékos, ez határozottan és világosan ellentmond az arányos közteherviselés elvének és a versenysemlegességnek is.
„A kísérlet arra, hogy a kormánypárti többség és az ellenzék szélsőjobboldali része ilyen módon ellehetetlenítse a magyar médiapiac legnagyobb szereplőjét, amely az elmúlt 17 évben minden felmérésben és vizsgálatban bizonyította a pártoktól és a mindenkori kormánytól való függetlenségét, egyértelmű, nyílt támadás a sajtószabadság ellen” – fogalmazott az RTL Csoport két vezetője.
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója szerint a reklámtörvény „mélyütés”, a cél vele pedig a csatorna gazdasági függetlenségének megtörése és hogy ne maradjon egy független tömegmédium se.
A programigazgató a Hír24-nek azt nyilatkozta, a sajtószabadság elengedhetetlen feltétele egy nagy nézettségű független tévé, melynek gazdaságilag is biztosított a függetlensége, a reklámadó pedig éppen ezt a függetlenséget akarja megtörni.
Kolosi Péter szerint az RTL nem szívatta meg Gulyás Gergely fideszes képviselőt, amikor Híradójukban a riporter emlékeztette a kereskedelmi tévéket kritizáló politikust arra, hogy pár éve még ingyenjegyet igényelt az X-Faktor felvételére.
Gulyás Gergely reagált Kolosi pénteki nyilatkozatára, szerinte a programigazgató „az RTL Klub új hírszerkesztési gyakorlatával összhangban” valótlan állítást fogalmazott meg, mert ő soha nem kért ingyenjegyet, hanem egy barátja meghívására vett részt a tehetségkutató döntőjén.
Gulyás megismételte azt is a válaszban, hogy a tehetségkutatókat üdítő kivételnek tartja a kereskedelmi televíziók „jelentős társadalmi károkat okozó tevékenységén belül”. (Bednárik Imre)
