A kormánykonferencián nem politikusi helyzetértékelések hangzanak el, számokkal, adatsorokkal, statisztikákkal szembesítik a minisztereket, államtitkárokat a meghívott intézményvezetők.
Beszámoltunk róla, hogy a kormánykonferencia programja szerint a miniszterelnöki köszöntő után Cséfalvay Zoltán a májusi OECD-jelentést elemezte, míg Patyi András a Jó államról tartott előadást, aztán a résztvevők tehettek fel kérdéseket húsz percben.
|
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az esemény utáni sajtótájékoztatón. A legfontosabb téma a polgári berendezkedés volt
Illyés Tibor / MTI |
A következő napirendi pont az Államreform volt, és a Kovács Árpád (Költségvetési Tanács elnöke) – Domokos László (ÁSZ-elnök) páros által elmondottakra reagált Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Napirenden volt az innováció a gazdaságban is, az erről szóló előadásokra, amelyet Pálinkás József és Parragh László tartott, szintén Varga Mihály reflektált. Az egyik résztvevő tájékoztatása szerint a kormánykonferenciának ebben a blokkjában elhangzott, hogy több matematika- és természettudományos tudásra/oktatásra lenne szükség a közoktatásban. Ezzel érzékelhetően a miniszterelnök is szimpatizál – mondta forrásunk.
Az ebédszünet után a társadalmi folyamatok programpont párosa Granasztói György miniszterelnöki megbízott és Vukovics Gabriella KSH-elnök volt, a helyzetelemzésüket Balog Zoltán humán csúcsminiszternek opponálja. Orbán Viktor konferenciazáró értékelése előtt pedig Matolcsy György jegybankelnök tart előadást Célok és víziók címmel. A miniszterelnök gyakran szakította meg kérdéseivel, közbevetéseivel az előadásokat – mesélte egy kormánytag a Népszabadságnak.
Filozofikus miniszterelnöki köszöntő
Orbán délelőtt a bürokratikus-technokrata és a politikai kormányzást állította szembe, az utóbbit jelölve meg célnak a zárt ajtók mögött. A Népszabadsághoz eljutott hírek szerint a miniszterelnök a kormányülést megnyitó köszöntőjében semmilyen kormányértékelést sem tartott, nem mondott konkrétumokat, sem bírálatot, sem dicséretet a tárcákról. A miniszterelnöki értékelésre a kormánykonferencia végén kerül sor – amit a jelenlévők izgatottan várnak. Mégis arra számítanak, hogy Orbán Viktor délután a zárszavában sem mond névre szóló bírálatokat, legfeljebb érzékelteti, mely területeken lát fontosnak változtatást, korrekciót.
A kormánykonferencián a „jó állam” kapcsán Orbán Viktor olyan államról beszélt, mely nemzeti alapon áll. „Lendületes volt és filozofikus, érződött, hogy sokat olvasott a nyáron” – mondták munkatársunknak. Azaz a miniszterelnök arról értekezett, hogyan kell a közjó szolgálatába állítani a politikai kormányzás „szellemi apparátusát és intézményrendszeré”, és erre nemzetközi példákat is említett.
A délelőtti miniszterelnöki köszöntő alapján az egyik résztvevő arra következtetett, hogy a kormányzati személycserékre annak alapján kerül sor, amit Orbán Viktor arról mondott, milyen legyen a politikai kormányzás „szellemi apparátusa”, azaz ki az az államtitkár, miniszter, aki nem felel meg az általa elvárt politikusi szerepkörben, és nem is tud változtatni a technokrata/bürokratikus hozzáállásán. A másik oldalról pedig, ha szükséges, intézményi reformok lesznek – mondta forrásunk.
De – tették hozzá – Orbán Viktor számára az államadósság csökkentése és a hiánycél tartása változatlanul a legfontosabb.
Mikolát fúrják, Czombáról Orbánnak rossz a véleménye
A kormánykonferencia ülésén nem került szóba, de a Népszabadságnak megerősítette egy kormányzati forrás, hogy Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkárról a miniszterelnöknek kifejezetten rossz a véleménye, és ezt nyíltan el is mondja. Ez még nem jelenti száz százalékosan, hogy leváltják, bár erre van esély, a nemzetgazdasági tárcánál is ez a vélemény.
Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárt állítólag vannak, akik „erősen fúrják”, elsősorban azt teszik szóvá, hogy nem „külügyes”, és bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkárként is mindent „orvosszemmel” néz. Ilyennek nevezték például az ebolavírus kezelésével és a nukleáris kísérletek teljes betiltásával kapcsolatos megnyilvánulásait is. De forrásaink tudomása szerint a miniszterelnök részéről nem fogalmazódott meg olyan szándék, hogy megválna az államtitkártól. Másrészt a külgazdasági és külügyi tárcánál nem terveznek változtatást az államtitkári szinten – tudtuk meg.
A miniszterelnök Mikola István érdemei közé sorolja, hogy Párizsban volt OECD-nagykövetként hathatósan elősegítette a kapcsolatok erősítését Orbán Viktor és Angel Gurria főtitkár között, de általában is javította a szervezettel a magyar viszonyt.
Simulékonyság helyett önvédleem
A minisztereknek és az államtitkároknak egy éve van arra, hogy a polgári berendezkedés megerősítése érdekében a kitűzött céloknak megfelelő, szükséges lépéseket megtegyék, mert a 2017-2018 már a következő választásról szól majd - Lázár János elmondása szerint ezt mondta Orbán Viktor zárszavában a kormánykonferencián. A legfontosabb téma ugyanis a polgári berendezkedés volt - tette hozzá a miniszter az esemény utáni doorstep sajtótájékoztatón. Orbán a zárszavában arról beszélt, hogy 2018-ig mikor és milyen feladatok teljesítése áll a kormány előtt előtt. Az OECD-jelentésről azt mondta, a szervezet által megfogalmazottak is onnan indult ki, hogy 2010-ben Magyarország Görögországnál rosszabb helyzetben volt, „könnyen görög forgatókönyv is megvalósulhatott volna". Ehhez képest Európa és a világ is elismeri a mai magyar gazdasági számokat - állította.
Egyelőre sok a munka
„Sajtóhíreket nem kommentálok. Most egyelőre sok munkám van, nincs időm ilyesmivel foglalkozni" - így reagált Lázár János a kormánykonferencia után, amikor újságíróknak nyilatkozott, arra a kérdésre, hogy valóban gondolkodik-e azon, hogy kiszáll a politikából, ha Rogán Antal jelenlegi Fidesz-frakcióvezetőt Orbán Viktor kinevezi miniszterelnöki kabinetfőnöknek. A Figyelő a múlt héten szellőztette meg, hogy Lázár János német üzleti körök tanácsára mérlegeli, hogy egy időre kiszáll a politikából, és üzleti tevékenységet folytat.
Lapunknak a résztvevők azt mondták, hogy a zárszavában Orbán Viktor realistán és olykor önkritikusan beszélt - az önkritika elsősorban a bürokrácia-csökkentésre vonatkozott. Nem személyre szabott, hanem rendszerszintű kritikáról volt szó, de az kiderült a miniszterelnök szavaiból, hogy rosszallja, hogy a minisztériumok inkább „önvédelemben” gondolkodnak, mintsemhogy belesimuljanak az általa meghatározott politikai kormányzás rendszerébe. „Én is hibáztam... Talán túl vehemens vagyok” - mondta ennek kapcsán Lázár kedd reggel a kormányülésre érkezve, amikor a Hír TV riportere a kormányzati teljesítményéről kérdezte.
Lázár Jánost kérdezték azzal kapcsolatban, hogy szerdán migránsok újabb nagyobb hulláma várható Szerbiából. Erre válaszul tudatta, Orbán Viktor kedd estére összehívta a nemzetbiztonsági kabinet ülését.
