Az pedig, hogy az alaptörvényt is megerőszakolva, a kormány egyszerű többséget igénylő törvénnyel akar felhatalmazást kapni egyebek között a honvédség bevetésére a migránsok ellen, nyilvános beismerése annak, hogy minden korábbi intézkedésük megbukott.
Harangozó Tamás felidézte, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság január 19-i zárt ülésén (amelyen jelen volt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elnöke, az országos rendőrfőkapitány és a TEK vezetője is) megkérdezték az illetékes hatóságok vezetőit, mire van szükségük. „Azt mondták, semmire, minden szükséges eszköz a rendelkezésükre áll. Nehezen hittünk nekik, hiszen a tavaly érkezett 45 ezer migránst is csak nehezen tudták kezelni, és már az akkori prognózisuk szerint is jóval több bevándorlóval számoltak, de tudomásul vettük. Azóta közel 30 milliárddal kellett a menekültügyi rendszert megerősíteni, és tartok tőle, hogy ez még mindig nem a végső számla” – mondta.
Harangozó szerint
nehéz eldönteni, hogy szándékosan, vagy hozzá nem értés miatt nem tett semmi érdemit nyolc hónapon keresztül kormány.
Már azt nem számítva, hogy az úgynevezett nemzeti konzultációval és a plakátkampánnyal igyekezett mindinkább a közeledő migránsok ellen hangolnia az embereket.
– Július 9-ig egyetlen „érdemi” döntést hoztak a migrációval kapcsolatban – mondta Harangozó –, Szerbiát biztonságos harmadik országgá nyilvánították. Aminek persze semmiféle hatása nem volt a helyzetre. Harangozó a hatóságoktól kapott adatokra hivatkozva rámutatott: miközben a kormány a schengeni határok védelmezőjeként igyekszik beállítani magát a világ előtt, ezért keménykedik a menekültekkel a Keleti pályaudvarnál is, a tények egészen mást mutatnak. Az első félévben 66.778 migráns érkezett Magyarországra, akik közül 48.678 rövid időn belül el is hagyta az országot. Aligha tértek vissza Szerbiába, vagy távoli hazájukba, ahonnan elmenekültek.
„Össznemzeti hazugságnak” nevezte Harangozó, hogy a kormány keményen védené a schengeni határt. Amit már senki nem hisz el. Európában kezd általánosan elfogadott nézetté válni, mondta, hogy a magyarok imitálják a legkeményebben az ellenőrzést, és ők néznek félre a legerőteljesebben.
– Ha nem így lenne, akkor már a hivatalosan alig több mint 3000 fő befogadó kapacitású befogadó állomásokon 150 ezer ember lenne összezsúfolva – mondta Harangozó, aki szerint a kormány tehetetlenségének bizonyítékát látta abban, hogy menekültek százai táboroznak a Keleti pályaudvarnál.
Harangozó is elfogadhatatlannak tartaná a honvédség bevetését. Szerinte a katonák, csakúgy, mint a rendőr szakközépiskolások nem kaptak megfelelő kiképzést a tömegek kezelésére. Azzal pedig, hogy terület- és objektumőrzési feladatokkal bíznák meg a katonák, lényegében beismerték, hogy készek lövetni is a menekültekre. A rájuk vonatkozó törvény alapján ugyanis a katona köteles fegyvert használni az általa védett területre behatolókkal szemben – mutatott rá.
– Ahogy árvizek idején, most is lennének feladatai a honvédségnek, de messze nem az, amit a kormány nekik szán. Ha értelmes és alkotmányos megoldást keresünk, ha nem az a cél, hogy a kormány szabad kezet kapjon, azt és úgy ellenőrizhessen, ahogy kénye-kedve tartja, és még csak a parlamentnek se kelljen beszámolnia arról, hogy mit tesz és miért, a szocialista frakció kész az együttműködésre. De a magyar emberek alapjogainak katonai erővel történő korlátozásához akkor sem asszisztálunk, ha lehazaárulóznak minket – szögezte le Harangozó.
Az MSZP rendészeti szakpolitikusa nem érti, mikért ágál a kormány az uniós kvótarendszer bevezetése ellen, amelyben szerinte Magyarországnak évente ezer embert kellene befogadnia. Úgy vélte, az Orbán-kormány hibás lépései miatt ma már egyre inkább fel kell tenni a kérdést: mi szolgálja inkább az ország javát? Ezer befogadott bevándorló vagy 140 ezer csellengő a Keletinél?
A szocialista politikusok rámutattak: 2010-ben még 105 ezer külföldi élt Magyarországon, 2014-ben már csak 79 ezer. Nem igaz tehát, hogy a bevándorlók a magyarok munkáját akarják elvenni.
