Orbán a világörökség felett

A fővárosi kormányhivatal lapunk kérdésére közölte, hogy a munkálatokat jogerős építési engedély alapján kezdték meg, a műemlék átalakítását pedig nem tiltja a kulturális örökség védelméről és a világörökségről szóló törvény sem. A területileg illetékes I. kerületi önkormányzat a hatósági eljárásokban ugyan nem működött közre, de lapunk megkeresésére megemlítette: a vonatkozó kormányrendelet alapján nem kellett építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, és a településképi véleményezési eljárás sem volt kötelező.

Noha a városrész nem illetékes az ügyben, Csány Éva kerületi főépítész lapunknak kifejtette véleményét. Szerinte az erkély hozzáépítése az épülethez a világörökségi látképet érdemben nem befolyásolja, különösen nem rontja. A világörökségi státusz pedig – tette hozzá – nem a megváltoztathatatlanságról szól, inkább az össz­képi karakter megőrzéséről. Az ­UNESCO – az RTL Klub megkeresésére – azt közölte: a magyar kormány megkereste őket az építkezés ügyében, ám csak általános állagmegóvásról tett említést.

Zoboki Gábor Veres Viktor / Népszabadság

Zoboki Gábor, a karmelita kolostor átalakításának tervezője a Népszabadságnak azt mondta, ő tett javaslatot a Dunára néző erkély megépítésére. Az engedélyeket a Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi irodája adta ki, ahol egyeztetni kellett a műemlékvédelmi főosztállyal, és – mint közölte – „a szakfelügyelő nem kapott a szívéhez az elképzelés láttán". Elmondta azt is, az erkéllyel szerette volna feloldani az épület monoton keleti homlokzatát, és abból indult ki, hogy a kolostor szomszédságában szinte minden épületen van erkély. Egy ilyen elhelyezkedésű, funkciójú épületnek, amilyen az új Miniszterelnökség lesz, pláne dukál, hogy erkélyéről élvezhető legyen a városi panoráma. Ybl Miklós is megengedte magának, hogy a Sándor-palotához utólag erkélyt illesszen – jegyezte meg.

A karmelita kolostor most, az átalakítás alatt Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Felvetettük, hogy az egy könnyed öntöttvas erkély, míg a karmelita kolostorra egy súlyos, robusztus megjelenésű kőerkély készül. Zoboki szerint ez megjelenésében olyan lesz, ami egy klasszicista, kiemelt funkciójú épülethez való. „Nem akartam egy hamar elmúló építészeti elemet. Azt gondolom, ilyen kőerkély illik egy klasszicista ház méltóságához. Úgy építjük meg, hogy ha egy későbbi kor azt gondolja, nincs szükség rá, két nap alatt elbontható." Teljes egészében kőből készül majd, beton nem lesz benne. A váron kívülről, például a Duna-partról pedig nem igazán lesz látható, mert a várfalak eltakarják nagy részét, mondja az építész.

Az erkéllyel kibővített épületterv

Megkérdeztük, miért lett ilyen hosszú az erkély, hiszen hét ablaknyílás hosszúságban nyúlik el a homlokzaton. Mint megtudtuk, ezt a mögötte lévő teremsor határozta meg. Az erkély egyébként 120 centiméter széles, tehát nem egy pihenőterasz, hanem mindössze arra alkalmas, hogy két kormányfő a megbeszélésük után kiléphessen rá, és pár percig gyönyörködhessen Budapest látványában.