Mondanivalójára rátérve leszögezte: Európában napról napra elhatalmasodik az érzés, hogy bizonytalan a jövő. Az európai fiatalokra - ahogy az Egyesült Államokban is - korábban érvényes volt, hogy ha betartják a törvényeket és szorgalmasan dolgoznak, előrébb fognak jutni, mint a szüleik. Ezzel szemben, ha ma egy fiatalnak azt mondanánk, hogy előrébb fog jutni, mint a szülei, kinevetne - mutatott rá Orbán.
A miniszterelnök szerint a gazdasági válságból lett az elit válsága, majd pedig a demokráciáé, és ez szüli azt a feszültséget, amelynek hátterében egy-egy terrorcselekmény történik. - Az az érzésünk, hogy ami Nizzában történt, bárhol megtörténhet - tette hozzá. Hangsúlyozta: a bizonytalanságból származó félelmet száműzni kell az életünkből - mert ha az ember fél, nem vállalkozik nagy dolgokra, „mint mondjuk egy magyar nemzetegyesítésre” -, csakhogy a „régi Európa” vezetői jobb- és baloldalon ugyanabból a körből jönnek, ugyanazt a gondolatvilágot képviselik. Ebből nem lesz Európa.
Orbán szerint abba kellene hagyni nehány rossz dolgot. Az egyik a „denacionalizálás”, ami alatt elsősorban a nemzeti jogosítványok uniós jogkörben utalását érti. Második helyen a hamis önértékelést említette, kerek perec kijelentve, hogy a Brexittel az EU megszűnt globális szereplőnek lenni. Végül Orbán szerint fel kellene hagyni Európa idealizálásával, amelyből kifejlődött egy ideológiákat gyártó politika. Példaként említette a migránsválságot, amelyről "alighogy kimondtuk", hogy a tagállamoknak kell megoldásokat találniuk, "máris jobb a helyzet". Ezért a miniszterelnök szerint ezért nem lehet azt mondani, hogy az uniós hatáskörök növelése jó.
Orbán hangsúlyozta: rossz döntés volt az Európai Parlament leértékelődése, illetve az Európai Bizottság megerősítése, miként az is, hogy a korábbi egyhangú döntéshozatal helyett „lehetővé tettük, hogy az EU kétharmados többséggel elfogadjon olyan szabályokat, amelyek ellentétesek az európai nemzetek legalább egyharmadának érdekeivel”.
A jelenlegi helyzetet Orbán a következőképpen írta le: nyilvánvaló tényekről vitázunk - például arról, hogy a fehér az fehér -, miközben "az emberek számára teljesen evidens, hogy a terrorizmus és a bűnözés növekedése összefüggésben van a bevándorlással". Brüsszel döntésképtelenségét illusztrálandó közölte: az uniós összejöveteleken még az sem derült ki, hogy mi a cél: megállítani vagy lassítani akarjuk a migrációt. Ezért a megállapításáért kapta a közönségtől az első nagy tapsot.
A republikánus elnökjelöltet, Donald Trumpot idézve leszögezte, a demokráciaexport politikáját abba kell hagyni, mert ha folytatódik, destabilizálódhat Törökország térsége, ahogyan korábban Ukrajna és Egyiptom is. Úgy vélte, Törökországgal kapcsolatban a legfontosabb, hogy stabil maradjon, mert egyébként szűrő nélkül ömlenének rá Európára a menekültek.
Ezzel elérkezett előadása legfontosabb részéhez: a migrációhoz, ami a tusnádfürdői tábor közel egy hete alatt a beszélgetések visszatérő eleme volt.
A közönség hatalmas tapssal honorálta azt a kijelentését, hogy „nem vagyunk szívtelen emberek”, de „határt védeni virággal nem lehet”. - A migráció megöl bennünket. És mivel a migráció a migránsokban testesül meg, ezért meg kell őket állítani a kerítésünknél - folytatta a kormányfő.
Majd feltette a kérdést: mi kell még ahhoz, hogy belássuk, Európa jelenlegi poltikai vezetése megbukott? Megelőlegezte, hogy a szlovák EU-elnökség által szervezendő őszi csúcstalálkozón a „régi Európa” védeni fogja a mundér becsületét", azt fogják mondani, hogy a hibák nem rendszerszintűek. Hosszan ecsetelte, milyen különbségek vannak a régi és az új Európa között, és úgy vélte, ma már ez a distinkció egyáltalán nem sértő ránk nézve, hiszen miközben meglátása szerint "a régi Európa a változásra képtelen Európa", "az új életképesebb, perspektivikusabb".
Megismételte azt a korábban többször kifejtett gondolatát, hogy a Nyugat hanyatlik, Közép-Európában viszont még mindig lehet bízni a fejlődésben. - Az egyetlen ország, ahol az emberek elmondhatják a véleményüket a migrációról, az Magyarország - bizonygatta.
Előadását azzal zárta, hogy mindannak eredményeként, amit a Fidesz-kormány 2010-ben elkezdett - ideértve a nemzetegyesítést, a családpolitikát, a geopolitikai realitásokon alapuló külpolitikát -, lehetővé vált, hogy "Magyarország egy biztos pont maradjon egy bizonytalan világban".
A miniszterelnök előadása után Németh megköszönte a határon túli magyar vezetők közös nyilatkozatát, amelyben állást foglaltak a „kényszerbetelepítés” ellen, majd a közönség kérdéseiből olvasott fel.
Nagy tetszést aratott a migrációval kapcsolatos kérdés névtelen szerzője, aki a következő megállapítással zárta felvetését: „Reméljük, nem nekünk kell eltartani a sem tanulni, sem dolgozni nem akaró migránsokat." Válaszában Orbán ismételten utalt az októberi referendum fontosságára, leszögezve, hogy „a magyar nép nem akar szolga lenni; sem más népekkel szemben, sem a saját hazáján belül”.
Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha nem lesz érvényes a referendum, „van-e jelentősége a népszavazásnak”, a miniszterelnök azt válaszolta: aki nem megy el szavazni, az másra bízza a döntést, tehát ilyen értelemben az érvényességi küszöb nem játszik szerepet, fontos lenne viszont, hogy a választók ne a jogszerűség felől közelítsék meg a kérdést, hanem az mozgassa őket, hogy minél erősebb felhatalmazást adjanak a kormánynak az őszi tárgyalásokra. (A kérdés felolvasását Németh nyelvbotlása fűszerezte: népszavazás helyett ugyanis elsőként Népszabadságot mondott, majd gyorsan korrigált.)
A migrációval kapcsolatos kérdésre válaszolva a kormányfő azt is leszögezte, „számunkra egyáltalán nem közömbös az amerikai elnökválasztás kimenetele”. Azzal érvelt, hogy a jelenlegi demokrata kurzus migránspárti. - Amiben a demokraták pozitívumot látnak, az megöl bennünket - ismételte meg a migrációval kapcsolatos értékelését. Majd a hallgatóság derültségére hozzátette: valahol érthető, hogy az Egyesült Államokban pozitív dolog tartják a migrációt, „de mi vagyunk az indiánok”.
Szintén kérdésre válaszolva rámutatott: a NATO továbbra is nélkülözhetetlen, de a Brexit után létre kell hozni egy európai hadsereget. - Ma a védelmüket az amerikaiak és részben a britek garantálják, ez nem maradhat így.
Az Ukrajnával kapcsolatos kérdésre a miniszterelnök ügy vélte: mindent meg kell tenni, hogy a környező országok ne omoljanak össze. Az EU lelkiismereti kötelességének nevezte, hogy legalább a vízummentességet megadja az ukránoknak. - Ezt minden miniszterelnöki találkozón elmondom - jelentette ki, hozzátéve, hogy „magyar kormány sokkal többet tesz annál, amit nyilvánosságra hozunk, azért, hogy Ukrajnában az élet ne omoljon össze”.
