A kormányfő szerint ma Európa az egyetlen kontinens a világon, ahol a politikai elit nagy része azt gondolja, hogy képes a világát Isten és isteni törvények nélkül megszervezni. "Ma az európai politikában egy agresszív szekuláris politikai látomás uralkodik", amelyet progressziónak neveznek, és Brüsszelben azok vannak többségben, akik azt akarják, hogy ez legyen a jövő - mondta, megjegyezve, hogy ők valójában akarva-akaratlan egy Istentől mentes társadalom felépítésén dolgoznak, a vallásosságról pedig úgy gondolják, az az egyéni életstílus kiegészítője.

Az európai ember azonban nem tudja kiverni a fejéből a kereszténységet, így nincs értelme egy olyan új közös európai identitást erőltetni, amely nem fogadja el azt az alapvető tényt, hogy az európai élet erkölcsi kereteit a bibliai történet adja - fogalmazott a kétnapos spanyolországi látogatáson tartózkodó Orbán Viktor a baszk város Euskalduna Kongresszusi és Zenepalotájában megrendezett, mintegy két-háromszáz érdeklődő előtt.

"Ha például banki manipulációkkal meglophatjuk egymást, akkor miért kell bántani a zsebtolvajt?" - tette fel a kérdést példaként arra, hogyan függnek össze a civilizációs veszélyek és a keresztény tanítás semmibevétele.
    Szerinte ma az európai politika két tévedésre épül, és ez okozza valójában a válságot: az egyik tévedés úgy hangzik, Európa múltjában a kereszténység nem játszott döntő szerepet, ezt fejezi ki az is, hogy az európai alapszerződésből kihagyták a kereszténységre való utalást. A másik tévedés úgy szól - folytatta -, hogy a nyugati intézményeket és értékeket működtetni lehet és fenn lehet tartani a keresztény értékrend alapjai nélkül.
    Orbán Viktor azt mondta, a Kelet ma azért versenyképesebb, mint mi, mert mindkét civilizációs erőforrását jobban megbecsüli, azaz jobban tiszteli a munkát és saját kulturális hagyományait, mint Európa.

Mindezek miatt a miniszterelnök mintegy háromnegyed órás beszéde végén Európa keresztény megújulását sürgette, mert ellenkező esetben - mint hangsúlyozta - a kontinens nem nyeri vissza versenyképességét gazdasági értelemben sem.

A kormányfő az előadása végén több kérdést is kapott a hallgatóság soraiból. Ezek egyike a közös európai pénzre és az európai gazdasági integrációra vonatkozott. Válaszában Orbán Viktor felidézte, Magyarország nem lépett be az eurózónába, de "még dönthetünk úgy is, hogy most nem, csak később, vagy akár később sem csatlakozunk". Akik az eurózónán belül vannak, azoknak alkalmazkodniuk kell egymáshoz, és az ott zajló folyamatok egy erőteljesebb európai integráció felé mutatnak. Azok az országok viszont, amelyek nem tagjai az euróövezetnek, választhatnak, hogy részt vesznek-e ebben vagy inkább külön maradnak - fejtette ki.

Kérdés fogalmazódott meg az új alkotmányról is, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, Magyarország egy olyan ország, amely esetében nem merné azt állítani, hogy az emberek többsége ideológiailag egy keresztény alaptörvényt szeretett volna, de egy demokratikus közegben mégis lehetséges volt, hogy megnyerjék az emberek többségét egy keresztény értékeken nyugvó alkotmánynak. Ennek eszköze a nemzeti konzultáció volt, amelynek során a válaszolók azon értékek mellett foglaltak állást, "amelyeket mi keresztény értékeknek tekintünk, és ezekből az értékekből építettük fel az alkotmányt" - magyarázta.

Végül a külföldre vándorlás is téma volt, amelyről szólva így fogalmazott: erre azt tudja mondani, nem baj, ha mentek, csak ne felejtsetek el hazajönni.

Orbán Viktor kedd délelőtt Madridban Mariano Rajoy spanyol kormányfővel tárgyal majd.