Önzetlen orvosok mutatják Magyarország emberi arcát

Az egyik leggyakoribb kezelés: kötözik a lábsebet Földi Imre / Népszabadság

Ezt a problémát néhány hete az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azzal orvosolta, hogy megjelentetett a honlapján magyar nyelven egy tájékoztatót a migránsok ellátásáról. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a járvány megelőzését szolgáló orvosi kezeléseket, vizsgálatokat, a sürgősségi ellátást – a jogosultság vizsgálata nélkül is – biztosítania kell a hazai ellátórendszernek. Ha a bevándorló beadta a kérelmét – vagy azt már el is bírálták –, a sürgős ellátásokon kívül jár a háziorvosi, a szakellátás és a gyógyászati segédeszköz, illetve a fogmegtartó kezelés is. A teljes, a magyar állampolgárokkal azonos ellátásra akkor jogosult, ha már társadalombiztosítása is van a menekültnek. Ezeket az ellátásokat a menekültügyi kassza fizeti.

Félnek a csapvíztől

A civil önkéntesek országos 24 órás diszpécserszolgálatot működtetnek – mondta lapunknak Szikra Judit, aki egyben a szolgálat egyik alapítója, szervezője. Vannak embereik Szegeden, Cegléden, Debrecenben, Pécsett, Bicskén, Győrben, Kiskunhalason és Budapesten a menekültek útjába eső fontosabb állomásokon, pályaudvarokon. „Minden egyes vonat menekült utasait végigkövetjük átszállásokkal, csatlakozásokkal, így általában 2-3 óránk van felkészülni, ha akad valaki az érkező csoportban, akinek orvosra van szüksége. Például a induláskor már tudjuk, ha valakinek a fogadóállomáson fárszi tolmácsra és női nőgyógyászra van szüksége. Ha tudjuk, odaszervezzük helybe, vagy legalább telefonvégre az orvost. Esténként általában mindig van kint civil önkéntes orvos – mondja.

Szikra Judit tapasztalatai szerint a legtöbben lábsérüléssel, elfertőződött szúnyogcsípéssel, menekülés során szerzett egyéb fizikai sérüléssel érkeznek. Vannak kiszáradásos esetek, mert például nem tudják, hogy iható-e Magyarországon a csapvíz. Mindennap van 2-3 egyedi megoldást igénylő eset (cukorbeteg, szívbeteg, asztmás), ellátásra szoruló kismama. Az esetek döntő többségében civil önkéntesek vagy a baráti körben levő egészségügyiek segítenek. A kevésbé súlyos eseteket minél hamarabb a táborokba juttatjuk, ha tudunk, szerzünk nekik autót.

Bicskén több kilométerre van a vasúttól a tábor. Itt, ha sok a gyerek egy vonaton, a helyi orvos szabadidejében, saját autóján fuvarozza őket. Ilyenkor mindenkit átnéz, ha szükséges, kezel is. A hosszú úton sok anyának elapad a teje, nem jutnak elég megfelelő minőségű vízhez, vagy sokszor napokig semmit sem isznak. A férfiak kivétel nélkül soványak, legyengültek. Gyakorlatilag csak a gyerekeknek, nőknek jut élelem a szűkösebb napokon az úton.

Menekült iszik a Keleti pályaudvar melletti tranzitzónában Koszticsák Szilárd / MTI

Vényköteles szereket csak akkor kaphat a menekültek közül bárki, ha azt orvos is jóváhagyja – mondja Szikra Judit. Hozzáteszi: rengeteg gyógyszerfelajánlást kapnak, ezeket egy önkéntes orvosnő rendszeresen átnézi, és saját forrásaiból kiegészíti.

Százötven esetes este

Július közepétől a civil orvosok mellett megjelent a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mozgó orvosi rendelője is a győri, szegedi s a budapesti pályaudvarokon. A szeretetszolgálat munkatársai Szegeden és Győrben elsősegély-felszereléssel mennek ki a helyszínekre, Budapesten azonban teljesen felszerelt mozgó orvosi rendelő érkezik az emberekhez. Romhányi Tamás, a szervezet kommunikációs vezetője elmondta, átlagban naponta néhány tucatnyi menekültet látnak el a Keleti pályaudvar mellett, de akadt már 150 esetük is egyetlen estén. Eddig öt-hatszor kellett mentőt is hívniuk, az egyik egy vesedialízisre szoruló férfi volt, aki már hat napja nem jutott el kezelésre.

Az elmúlt hat hónap alatt július végéig összesen 560 esetben végezte el menekültek sürgősségi ellátását az Országos Mentőszolgálat – nyilatkozta Győrfi Pál szóvivő az Inforádiónak, hozzátéve: egyelőre nem okoz pluszterhelést a mentőknek a migránsok ellátása.