Hozzátette: a hiedelmekkel ellentétben a közkórházaknak nem a törvényesen működő nagyobb egészségügyi vállalkozások a versenytársai, hanem a feketén dolgozó lakásrendelők. Ez verseny és szimbiózis is egyben. Az pedig, hogy a betegek számla és garancia nélkül is igénybe veszik a szolgáltatást, az az állami ellátórendszer legsúlyosabb kritikája – mondja.
Lantos Csaba szerint az államnak föl kéne hagynia a kis lépések politikájával az egészségügyben. "Ideje lenne venni egy mély levegőt és újraindítani a rendszert."
Öt „apró igazítás” elegendő lenne – állítja –, hogy az alapvető változások megtörténjenek. Az üzletember szerint elsőként reális lenne a magán egészségügyi szolgáltatókra is kiterjeszteni az online pénztárgépek használatát. Ez a mostani törvénybe valamiért nem került még bele. Így jövőre az a fura helyzet alakul majd ki, hogy az állatorvosokat kötelezik az online pénztárgép használatra, a humán orvosokat azonban nem.
Azok az átalakítási kísérletek, amelyek nem számolnak a lakásrendelők szerepével, eleve kudarcra vannak ítélve – állítja. Arra a kérdésre, hogy akkor mi a megoldás: tűrni ezt a hazugságot, és hagyni, hogy egy társadalmi csoport óriási összegű adózatlan jövedelemhez juthat, azt felelte: természetesen nem helyes tűrni, igazságtalan az adófizetőkkel szemben.
|
Lantos Csaba speciális adózási formát vezetne be az orvosoknak
Földi Imre |
Második lépésként a pénztárgépesítést érdemes lenne összekapcsolni azzal, hogy a betegek kapjanak adóvisszatérítést, ha a magánszférában olyan szolgáltatást vesznek igénybe, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is finanszíroz az állami rendszerben. Ezzel keresleti oldalról az emberek kényszerítenék ki a rendszer legalizálását.
A mostani helyzet abszurditására – és ez a harmadik változtatásra szoruló eleme a rendszernek – mi sem jellemzőbb, mint hogy önkéntes segítői státuszban dolgozhatnak a kórházakban orvosok.Ők az önkéntes segítők, akikről még saját betegeik sem tudják, hogy fizetés nélkül, csak a hálapénzért végzik a munkájukat. Tehát vannak olyanok, akik ingyen használhatják a kórház eszközeit, költséges vizsgálatokat generálhatnak, és mivel veszélyes munkát végeznek, komoly kockázatot jelentenek a kórháznak.Viszont a közintézmények szabályai nem vonatkoznak rájuk, a kórház főigazgatója nem tudja őket utasítani, mert nem alkalmazottak. Valójában az intézményrendszer számára az ilyen orvos nem is létezik, hiszen ő csak "egy önkéntes segítő". Ez tarthatatlan.
Megoldást jelenthetne – mondja, és ez a negyedik lépés lehetne –, ha az orvosok kikerülnének a közalkalmazotti státuszból, és az átlagnál előnyösebb adózási formát kínálnának nekik. Ez más értelmiségi csoportoknál is alkalmazott megoldás, ráadásul történelmi hagyományai is vannak. Ezzel a lépéssel legalizálni lehetne a most még feketén szerzett orvosi jövedelmeket, és jelentősen tisztulhatna a piac.
Ötödszörre a kórházak működtetéséhez is hozzá kellene nyúlni. Hibának tartja ugyanis, hogy az állam költségvetési intézményi létbe kényszeríti a kórházait, miközben a működtetésük semmiben sem különbözik a vállalatokétól.
