Az ilyen mentesítés nem egyedülálló, hasonló eljárással kaphatott egyetemi rangot annak idején az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem is.
Jönnek a kancellárok
A lapunk birtokába került tervezet készítői mindemellett erős állami kontroll alá vonnák az egyetemeket a kancellári rendszer és a fenntartói testület bevezetésével. A kancellárok kiküldését már két éve fontolgatja a szakállamtitkárság, de az időről időre föllobbanó felsőoktatási viták idáig elodázták ezt a tervet. A most még csak formálódó koncepció szerint ugyan továbbra is a rektor lenne az egyetemeknek az oktatásért, a kutatásért felelős első számú vezetője, de a pénzügyek, a gazdálkodás terhét már levennék a válláról. Ez a kancellárok felelőssége lesz. A változással a vállalati rendszerekhez hasonló vezetési szerkezet jönne létre a felsőoktatásban.
A kancellárok saját szervezeti, működési rendjüket is elvben maguk alakíthatnák ki. Egy ekkora hatalommal fölruházott a kancellár mellett aztán már kis túlzással szinte mindegy is a kormány számára, hogy ki a rektor. Éppen ezért a javaslat szövege szerint a rektorválasztás joga visszakerülne a szenátusokhoz.
Az olykor évente akár több tízmilliárdos összeggel gazdálkodó felsőoktatási intézmények a kancellárok mellé még egyfajta felügyelőbizottságként fenntartói testületeket is kapnának. Ezek szerepe az utólagos ellenőrzés, a gazdálkodási folyamatok követése, például az éves költségvetés, intézményfejlesztési terv véleményezése, azaz az egyetem működtetésében az állami kontroll gyakorlása. Tagjai az érintett tárcák kormánytisztviselői lennének.
Az Emmi sajtóosztályán a Népszabadság kérdésére elismerték: valóban zajlik már a közigazgatási egyeztetés a kancellária rendszerének bevezetésével kapcsolatos jogszabályjavaslatról. Hozzátették: vannak még nyitott kérdések, a részletekről később, a megfelelő időpontban kívánják tájékoztatni a sajtót.
Lapunk kíváncsi lett volna az érintett orvosi egyetemek rektorainak véleményére – milyen hatással lehet a munkájukra, az oktatásra a tervezett egyetemi menedzsmentbeli változás –, ám egyikük sem akart válaszolni. Azt mondták: a véleménynyilvánítással kivárják az új szabályozást.
Weltner János, a Semmelweis Egyetem közalkalmazotti tanácsának elnöke aggályosnak tartja a kancellária-rendszerről szóló javaslatot, mert az általa korábban ismert tervezet szerint nincs hozzárendelve a kancellária intézményéhez az érdekegyeztetés. Most a közalkalmazotti tanáccsal, a szakszervezetekkel és a hallgatói önkormányzattal az egyetem vezetésének egyeztetnie kell, de ha a mostani vezetői testületnek a gazdasági ügyekben nem lesz mozgástere, akkor kiüresedik az érdekegyeztetés.
