Az önkormányzati eljárás sértette a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság, valamint az egészséges környezethez való jog követelményét - olvasható az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében.

Szabó Máté szerint az eljárás során nem tartották be a nyilvánosság, az átláthatóság, a jogbiztonság garanciáit sem, úgy adták ki a kivágási engedélyt a budapesti Kossuth tér északi részének fáira és cserjéire. Az ombudsman a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős biztos-helyettes kezdeményezése alapján vizsgálta a körülményeket.

Az Országgyűlés Hivatala február 23-án kért fakivágási engedélyt az V. kerületi önkormányzat jegyzőjétől, aki egy nappal később az engedélyt megadta. Mivel az Országgyűlés Hivatala még aznap lemondott fellebbezési jogáról, a jegyző az engedélyt jogerőre emelte. A jogerős engedély alapján február 28-án és 29-én kivágták a fákat a Kossuth tér északi részén.

A kérelem szerint a fák kivágására azért volt szükség, hogy el lehessen végezni a Kossuth térre tervezett beruházáshoz szükséges régészeti vizsgálatokat - emlékeztet az ombudsmani hivatal. Hozzátették ugyanakkor, hogy a kivágási engedély kiadásakor a kérelmező még nem rendelkezett régészeti engedéllyel, mivel azt a kormányhivatal csak február 27-én, tehát három nappal később adta ki.

A fakivágási engedély kiadásakor a beruházás a tervezési fázisban tartott, így a tervezett beruházás úgy kapott régészeti, valamint fakivágási engedélyt, hogy az építési engedélyezési eljárás el sem kezdődött, és azt sem lehetett tudni, hogy egyáltalán kiadják-e az engedélyt a beruházáshoz. Ez a közterületek és a közvagyon, illetve az egészséges környezethez való jog szempontjából aggályos - írta Szabó Máté.

Az ombudsman arra is rámutatott, hogy a hatóság nem adhat fakivágási engedélyt, amíg meg nem határozta a kivágott fák pótlásának módját. A beruházás azonban még nem volt olyan szakaszban, hogy a fapótlás helyéről és mértékéről felelősen lehetett volna határozni, ezért a kérelmező a teljes fapótlás pénzbeli megállapítását kérte. A jegyző a kérelem szerint előírta a pénzbeli megváltást, annak ellenére, hogy erre a vonatkozó jogszabály - a fakivágási eljárást szabályozó kormányrendelet - csak kivételes esetben ad lehetőséget.

Szabó Máté visszásnak találta azt is, hogy a jegyző az eljárását egy nap alatt folytatta le. A jogszabályi előírások alapján az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye, ami lehetőséget adott volna a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrejött civil szervezeteknek, hogy éljenek a környezetvédelmi törvényben rögzített ügyféli jogaikkal. Ezt a jegyző eljárásával nem biztosította.

Az ombudsman mindezek alapján azt állapította meg, hogy az V. kerületi jegyző a kivágási engedélyt olyan indokokra alapozta, amelyek az engedélyezés időpontjában még nem álltak fenn. Jogszerűtlenül rendelkezett a fapótlási kötelezettségről, valamint a fakivágási eljárásban nem biztosította a társadalmi részvétel és nyilvánosság lehetőségét.