galéria megtekintése

Olyan nincs, hogy olcsó tanévkezdés

Az írás a Népszabadság
2015. 08. 13. számában
jelent meg.

8 komment


Szalai Anna
Népszabadság

Az olcsó iskola mítosz. A jó oktatási rendszer sohasem lesz olcsó, s ha az állam nem finanszírozza kellőképpen az intézmények működését, akkor a szülőknek kell. Az ingyenes tankönyv nem könnyít a terheken, sőt újabbal tetézi.

40 ezer forintnál kevesebből nem lehet megúszni az iskolakezdést – összegzi tanszerbeszerzési körútját a szomszéd, s közben türelemre inti a napi sétáját követelő szálkásszőrűt. A kerítés túlfelén álldogáló anyuka szörnyülködik, mivel az előző összeg egy gyerek nyitócsomagjának „ára”, neki pedig kettő van. Olcsóbban is megúszható – kapcsolódik be a felső lakó. – Ha nagycsaládosként ingyen kapod a tankönyveket, a legolcsóbb füzetet, ceruzát, gyurmát veszed, színes magazinlapokba kötöd a könyveket, másodkézből kapott tornacipőt adsz rá, nem engedsz se a trendeknek, se az iskolai nyomásnak az egyenpólót, a nyakkendőt vagy a köpenyt illetően, az iskolatáskából pedig megelégszel a hipermarketessel. A gyerek persze utálni fogja a dolgot már az első naptól, amikor szembesül a többiek készletével.

Milyen szép is lenne a tanszervásárlás, ha nem kellene közben vizslatni az árcédulát
Milyen szép is lenne a tanszervásárlás, ha nem kellene közben vizslatni az árcédulát
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Ahogy mélyül a szülői eszmecsere, úgy derül ki, mennyire illuzórikus remény a spórolás. Az ingyentankönyv akkor jár, ha tartós, csakhogy sokan kitöltve kapják meg, a tollat pedig lehetetlen kiradírozni. Így aztán kénytelenek mégis megvenni az újat, hacsak nem akarják, hogy a gyerek más tollával „ékeskedjen” egész évben. Másutt az ingyenes könyvkupac tetejére alternatív listát tűznek, mert a tanár használhatatlannak tartja a kötelezően választható kiadványokat.

 

De akad olyan is, ahol egyszerűen nem férnek bele az összeghatárba, a hiányzókat saját zsebből kell megvenni. A köztudottan legdrágább nyelvkönyvek szinte mindig idetartoznak. Negyedik osztálytól fölfelé pedig – a nagycsaládosokat leszámítva – amúgy sincs ingyenes tankönyv. Az sem ritka, hogy a tanár cikkszám szerint meghatározza még a kért színes ceruzát is. S akkor még nem beszéltünk a százasával kért fénymásoló papírról, írólapokról, rajzlapcsomagokról, hurkapálcikákról, krepp-papírról és a többiről, amelynek felhasználása gyakorta rejtély a szülők számára.

Bár nem tanszer, ugyancsak tanévkezdési tétel a zömében ekkor szedett alapítványi hozzájárulás, a sportköri díj, a tisztasági csomag, az osztálypénz, amelyek együtt akár több tízezer forintra is rúghatnak. S akkor nem beszéltünk az év elejétől szedett erdei iskola, osztálykirándulás-részletekről, sőt az időnként már kilencediktől gyűjtögetni kezdett szalagavató báli költségéről. Mindez persze nem kötelező, nem fizetni viszont kínos.

– Az ingyenes iskola egy mítosz. Olcsó tanévkezdés nem létezik, a jó minőségű oktatásnak ára van, amit valakinek meg kell fizetnie.Ha az állam nem teszi meg, akkor a szülőknek kell vállalniuk a költségeket – állítja Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, aki szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nem csupán szakmailag alkalmatlan, de súlyosan alulfinanszírozott is. Csak az idén tízmilliárd forint adósságot halmozott fel, aminek csaknem fele közműtartozás.

A szülőket ugyan semmilyen extra befizetésre nem lehet kötelezni, de könnyen belátható, hogy a rendszerből hiányzó forrásokat valakinek pótolnia kell. Az érdekvédelmi vezető szerint az ingyenes tankönyv egyáltalán nem tette olcsóbbá a rendszert. Sőt éppen tovább drágította a kiadók közötti verseny felszámolásával. A 12 500 forintos keretbe, amely egyébként idén sem emelkedett, nagyon nehéz beleférni, így sok helyen fénymásolással pótolják a hiányzó, illetve szakmailag is elfogadható tankönyveket. Másutt a szülők veszik meg. A kötelezően választható kiadványok között ugyanis gyakorta nem találni megfelelőt. Az ingyenesség ráadásul felesleges luxus, hiszen a családok egy része ki tudná fizetni. Mendrey szerint minél előbb vissza kellene térni a szabad tankönyvválasztás korábbi gyakorlatához.

A rendkívül jó eredményeket produkáló skandináv oktatási modellt sem az ingyenesség emelte fel, hanem a politikai konszenzuson alapuló iránymeghatározás – teszi hozzá a PDSZ elnöke. – A rendszerváltozás után erre itthon is volt kísérlet, amelyet a Fidesz is támogatott. De 2010-ben felmondták a „megállapodást”, és radikálisan más irányba próbálják terelni a rendszert. Azóta egyetlen iskolapolgárnak sem könnyű, legyen az diák, tanár vagy szülő.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.