Korábban lehetővé tették a cégeknek, hogy társasági adójukból finanszírozzák a pályázat költségeit. Ezzel aztán akár költségvetésen kívüli forrásként is számolhat az állam, miközben ez közpénz, hiszen a cégek az államkassza helyett az olimpiai projektre fizetik „adójukat”. De más módszerrel is csökkentik majd a látható költségeket. A javaslat szerint ugyanis a pályázatért felelős Budapest 2024 Zrt. adómentességben részesül, illetve pályázati ügyekben díjmentességet kap, miközben a rendezési jog elnyerése után a szervezőbizottság is megkapná e kiváltságot. Ebben az esetben adóbevétel marad el, ami láthatatlan lesz, így nem növeli a kimutatható költségeket.
Nem csupán a már most zajló matekozás különleges a tervezetben. Hanem az is, hogy győztes pályázat esetén létrehoznák a mindenható Olimpiai Megvalósítási Hatóságot, amely központi hivatalként működne. A szervezet jogosult lenne ingatlanok kisajátításának kezdeményezésére, és feladatai közé tartozna a biztonsági terv kidolgozása éppen úgy, mint „épületek, beruházások megvalósítása”. A hatóság együttműködne a társszervekkel, ám sok esetben inkább kontrollálnia kellene, hogy minden az általa előírt feltételeknek megfelelően történjen. Ez vonatkozik az utak fenntartására, miként „az érintett területek takarítására és megvilágítására is”. Ráadásul a záróünnepséggel nem érne véget története, mert a paralimpia után az olimpiai örökség ápolásáért felelős hatóságként működne tovább a szervezet.
Munkássága során sok nehézséggel aligha találkozna ez a szuperhatóság, mert a kormány az olimpiai ügyeket rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé, kiemelt jelentőségű olimpiai üggyé nyilváníthatná. Ilyenkor az Olimpiai Megvalósítási Hatóság járna el szakhatóságként. A protokoll szerint e kivételes esetekben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő legfeljebb harminc nap, az elsőfokú határozat pedig – tekintet nélkül a fellebbezésre – végrehajtható.
Ezeken kívül is megannyi engedményt felsorolnak a javaslatban, amely Schmitt Pál kiemelt szerepét is rögzíti. Azt ugyanis törvénybe foglalnák, hogy az Olimpiai Védnökök Testületének elnöke a NOB magyar tagja. Azaz a volt államfő, aki ugyancsak e funkciójának köszönhetően lenne tagja az Olimpiai Egyeztető Fórumnak. A kormányfőt, a főpolgármestert, sportért felelős minisztert és a MOB-elnököt egyaránt felvonultató grémium felügyelné a pályázati folyamatot.
|
Első lépés: a Puskás stadion bontása
Szabó Miklós / Népszabadság |
A miniszterelnök személyes részvétele azért figyelemre érdemes, mert közvetlenül asszisztál ahhoz, hogy Magyarország lemond szuverenitásának egy részéről a nemzetközi szervezet javára. A jogszabályban ugyanis garanciák sorát vállalja a magyar kormány. Például, hogy az olimpia idején, előtte és utána egy hétig NOB-hozzájárulás nélkül nem lesz olyan rendezvény, amely hatással lehet a játékok médiamegjelenéseire vagy lebonyolítására. Ugyanakkor vállalja azt is, hogy fellép a gerillamarketing ellen. Ez azért fontos a NOB-nak, hogy helyi kis- és középvállalkozások még véletlenül se profitálhassanak az olimpiai brandből. Mert a különböző jelképek felhasználásával realizált haszon a nemzetközi szervezetnek jár.
Üzenik Brüsszelnek
A kormány politikájának fényében minimum különleges a törvénytervezet bevezető szövege. E szerint mára Kelet-Közép-Európa legdinamikusabban növekvő térsége. A friss adatok szerint ugyanis a magyarnál csak a görög gazdaság teljesít rosszabbul. Még szebb az a rész, amelyben rögzítik: 2024-ben Magyarország húsz éve lesz annak az Európai Uniónak a tagja, amely „tevékenyen járul hozzá a hazai közlekedési és egyéb infrastruktúrarendszerek megújításához”. Azaz itt éppen azt üzeni a kormány Brüsszelnek: köszönjük.
