Kár tiltakozni a dublini rendszer reformja miatt – állítja a Helsinki Bizottság társelnöke. Szerinte menekültügyben bármilyen kvótarendszert vezessenek be, abból Magyarország csak jól jöhet ki, mert az idén – a vasfüggöny dacára – 13 ezernél több menedékkérelmet regisztráltak. Ha Ausztria lezárja a határt, mindannyian itt maradnának, és az sokkal többe kerülne, mint ha a kormány támogatná a közös menekültpolitikát.
Magyarország inkább jól járna, ha támogatná a dublini rendszer reformját – állítja Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Ez alapvetően arról szól, hogy amennyiben valamely tagállamban a menedékkérők száma a népesség és a GDP alapján képzett mutatóhoz képest aránytalanul nagyra nőne, az idegenek egy részét a méltányossági mechanizmus keretében – egyfajta kvótarendszer szerint – más országoknak kellene átvenniük.A jogvédő úgy véli, mi már talán teljesítettük is a tervezet szerint várhatóan ránk háruló kvótát, hiszen nálunk az idén eddig több mint 13 ezren nyújtottak be menedékkérelmet. Más kérdés, hogy többségüknek nyoma veszett, miközben a mechanizmus csak akkor lehet működőképes, ha a tagországok képesek elejét venni annak, hogy az emberek eltűnjenek. Ha Ausztria lezárja a határt, mindenki a nyakunkon maradna, így a külön utas politika meglehetősen kockázatos.
 |
| Fotó: Koncz György / Népszabadság |
Pardavi Márta ezzel kapcsolatban kiemelte: a fejenként 250 ezer eurós „büntetés” kizárólag a dublini reformhoz kapcsolódik, ami egyelőre csupán tervezet. Ezt a pénzt azoknak az országoknak kellene megfizetniük, amelyek nem teljesítik a kötelezettségeiket, tehát nem fogadnak be a teljesítőképességükkel arányos számú menedékkérőt.
