A vonaljegy árával egyáltalán nem, míg a járatok lefedettségével teljes mértékig elégedettek a fővárosi tömegközlekedéssel utazók. Bár a metróellenőröket továbbra sem szeretik a budapestiek, és a munkájukat is feleslegesnek tartják, a felszíni, közterület-felügyelőkkel megerősített jegyellenőrzést támogatják, és akár további szigorításokat is várnának, derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola legfrissebb, a fővárosi tömegközlekedést vizsgáló hallgatói kutatásából.

Leginkább a magas jegyárakkal, illetve az elavult jegyrendszerrel és a korszerűtlen jegyellenőrzési módszerekkel (28%) elégedetlenek a fővárosban és vonzáskörzetében lakók, derül ki a BGF legutóbbi, a fővárosi tömegközlekedést vizsgáló hallgatói kutatásából. A több mint 1000 fő bevonásával készült vizsgálat adatai szerint az ellenőröket érintő kritikák 20%-kal a 3. leggyakoribbak, ráadásul a metrónál alkalmazott élőerős ellenőrzést a budapestiek egy része egyértelműen feleslegesnek tartja. Ugyanakkor a felszíni, közterület-felügyelőkkel történő jegyellenőrzést támogatják a megkérdezettek: az ellenőrzések akár rendőrök bevonásával vagy biztonsági őrök alkalmazásával történő szigorítását várják a nappali járatokon is. A válaszadók kritikusan ítélik meg továbbá a járművek állapotát (21%) és tisztaságát (14%), illetve további 17%-uk említi a váratlan meghibásodások esetén az utastájékoztatás elégtelenségét, a jegypénztárak nem megfelelő nyitva tartását, a különböző késéseket, illetve a járművezetők vezetési stílusát.

Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedettek a jegy- és bérlettípusok áraival, a válaszadók összességében 2,44 pontot adtak egy 5 fokú skálán, ahol az 5 a teljes elégedettséget, míg az 1 az elégedetlenséget jelenti. A BGF kutatása alapján a tömegközlekedéssel utazók a vonaljegy árával a legkevésbé elégedettek (1,8 pont), de hasonló mértékben sokallják az átszállójegy (1,94), a teljes áru éves bérlet (2,06) és a teljes árú havi bérlet (2,2) árát is. A megkérdezettek a legnagyobb elégedettséget a havi diákbérlet kapcsán mutatták (3,6), melyet az éves diákbérlet (2,78) és a 24 órás jegy (2,61) követ.

A BGF kutatásából kiderül, hogy az utazási időt, a komfortot, a megbízhatóságot, a biztonságot, az árat, az éjszakai közlekedést, az alkalmazottak magatartását és a járatok lefedettségét egyformán fontosnak tartják a válaszadók, de csak a legutóbbival, a lefedettséggel elégedettek (3,8) kellő mértékben. A legkevésbé a komforttal (2,2), az árral (2,3) és a megbízhatósággal (2,8). Kismértékben elégedettek az éjszakai közlekedéssel (3,4 pont), az utazási idővel (3,29), az alkalmazottakkal (3,09), illetve a biztonsággal (2,95).

A válaszadók 14%-a rendszeresen, 10%-a viszont még soha sem bliccelt, és többségük (76%) is csak ritkán utazik érvényes jegy, bérlet vagy ingyenes utazásra jogosító okmány nélkül.

A jegy nélkül utazók 35%-a csak akkor bliccel, ha elfelejti magával vinni a bérletét, 29%-uk pedig akkor, ha nem talált működő jegykiadó automatát vagy pénztárat; 36% viszont szándékosan nem vesz jegyet. A szándékosan és rendszeresen bliccelők 50%-a túl drágának találja az árakat, 27%-uk pedig fölöslegesnek tartja a jegyvásárlást, mivel „úgysem ellenőrzik”, további 23% azért nem vált jegyet, mert nincs megelégedve a nyújtott szolgáltatással.

A megkérdezettek 93%-a Budapesten vagy vonzáskörzetében lakik, 77%-uk naponta igénybe veszi a budapesti tömegközlekedést, 16% hetente, 3% havonta utazik tömegközlekedési eszközzel, ennél is ritkábban mindössze a válaszadók 1%-a. A kitöltők 35%-a leggyakrabban autóbusszal utazik, 28-28% metróval vagy villamossal, 6% HÉV-vel, míg 3% trolibusszal. A kitöltők túlnyomó többsége, 81% utazik valamilyen havi bérlettel, 11% vonaljeggyel, 7% a 10 darabos gyűjtőjegyet, a 90%-os MÁK kártyát, a BKV-s munkavállalói igazolványt használja, vagy bliccel.