Képzeljük el, hogy az utcai fények felerősödnek, ha elhalad egy autó, illetve egy gyalogos, mögötte pedig szép lassan elhalványul. A kerékpárosok és a gyalogosok pedig a legrövidebb út mellett kiválaszthatják a legtisztább levegőjű útvonalat is a tervezőn. Mindezt lámpaoszlopokra szerelt érzékelők segítségével. A szenzorokat tartalmazó dobozokat az aktuális utcai körülményektől függően – forgalom, kereszteződés – szerelhetik fel, a vezeték nélküli kommunikációnak köszönhetően akár 500 méterenként. Az érzékelők egyszerre mérik a forgalmat – beleértve az autókat, tehergépjárműveket, buszokat, kerékpárosokat és gyalogosokat –, a levegő szennyezettségét, valamint a zajterhelést.

Ha nincs forgalom, akár 40-50 százalékkal is csökkenthető a közvilágítás fényereje Teknős Miklós / Népszabadság

Az oszlopokon elhelyezett mérődobozok egymással kommunikálnak, majd az adatokat továbbítják a felhőalapú központba, ahol ezek kiértékelése alapján akár azonnal beavatkozhatnak, felerősítik vagy csillapítják az utcai lámpák fényerejét. Az összegyűjtött információk ezen túlmenően arra is alkalmasak, hogy felmérjék: egy-egy út lezárása milyen extra terhelést ró a környékre, így a közlekedésfejlesztési koncepciók kidolgozásában, illetve a forgalomszervezést érintő fejlesztések tervezésében is nagy segítséget nyújthatnak – magyarázza Lengyel László projektvezető, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének (AUT) docense.

A szenzorokat jövő áprilisban szerelik fel a Fehérvári út lámpaoszlopaira a Móricz Zsigmond körtéről kifelé. A rendszer hardver- és szoftverkomponenseit folyamatosan fejlesztik, működésüket értékelik és fejlesztik. A tesztüzem 2017 májusában ér véget.

A projekttel egyrészt azt szeretnék igazolni, hogy a meglévő városi infrastruktúrára alapozottan, jelen esetben ez a közvilágítás, fenntartható integrált okosvárosi megoldások fejleszthetőek és üzemeltethetők. Másrészt fontos cél a levegőszennyezés csökkentésének vizsgálata, valamint az energiamegtakarítás, hiszen ha üres az utca, akkor akár 40-50 százalékkal is csökkenthető a fényerő. A folyamatos követéssel viszont elkerülhetik azokat a balesetveszélyes helyzeteket, amelyeket például a közvilágítási naptár rögzített időpontokhoz való kötöttsége idézett elő három évvel ezelőtt. A főváros a spórolás miatt alapszintű szolgáltatásra utasította a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft-t., ami miatt a gyorsabban sötétedő időszakokban akár egy órával korábban lett sötét, minthogy kigyúlt volna a közfény.

A BME kutatói fejlesztik a lámpaoszlopokra szerelt traffic sensort. Ezek a jelenlegi érzékelőkhöz hasonlatosan videofelvételeket készítenek, ám azokkal ellentétben nem egyszerűen továbbítják azokat, hanem egyből értékelik is az adatokat és csupán az eredményt küldik a központba. A tanszék másik feladata a SOLSUN-hoz kapcsolódó webes és mobilalkalmazások fejlesztése, amelyek segítségével a terepen is képesek beavatkozni egy-egy lámpa működésébe. A városlakók viszont mobilon kaphatnak adatokat a levegőtisztaságról, a forgalomról az adott területen – teszi hozzá Lengyel László. A megvalósításban a tanszék a saját keretrendszerét, a SensorHUB platformot használja, amellyel a beérkező adatokra épülő alkalmazások és szolgáltatások hatékonyan kialakíthatók. A rendszerhez legószerűen kapcsolhatóak hozzá különféle szakterületek webes vagy mobilalkalmazásai.