Erre utal Hiller István, a szocialisták volt oktatási minisztere is, aki közleményben jelezte: a felsőoktatási intézményekbe jelentkező hallgatók száma több mint 25 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben volt (140 308/2010, 105 000/2015), miközben a felsőoktatás központi költségvetési támogatása jelentősen elmarad az öt évvel ezelőttitől.
|
Nekik sikerült
Teknős Miklós / Népszabadság |
A másik lehetséges megközelítés pedig a leginkább érintettektől származik: a Független Diákparlament elnöke, Jancsó Zsombor azt mondja, hogy sok hallgató csak kiugróan magas pontszámokat elérve juthat be a választott képzésre, vagy pedig milliós hiteltartozást felhalmozva végezheti el azt. Maguk azt tartanák fontosnak, hogy Magyarország minél több, piacképes tudással rendelkező egyetemistát képezzen, de véleménye szerint az, hogy „csak mesés pontszámokkal" lehet bejutni az egyetemekre, biztosan nem szolgálja Magyarország jövőjét.
Valóban, már előzetesen lehetett hallani olyan félelmekről, hogy a megemelt ponthatár – az idén a korábbi 260-hoz képest 280 pont – eleve megszűri majd a jelentkezőket. Azok, akik mindenképpen be akartak kerülni a felsőoktatásba (annak tudatában persze, hogy a diploma a kormányzati kommunikációval szemben még most a is a legjobb befektetés és a legbiztosabb módja a munkaerő-piacra jutásnak), lényegében biztosra mehettek. Legalábbis akkor, ha a kormány által preferált területek valamelyikét választották. A természettudományi alapképzésekre ugyanis – biológia, földrajz, kémia szakokra – a minimumpontszám is elegendő volt. Ugyanakkor rendkívül népszerű volt a gazdálkodási és menedzsmentképzés, valamint a gépészmérnöki képzés is – ez sincs a kormány ellenére.
|
Szabadság, egyetem
Teknős Miklós / Népszabadság |
Azokon a területeken viszont, amelyek az "üldözött" szakok közé tartoznak, központi ponthatárt húztak – ezekre valóban csak „mesés pontszámokkal" lehetett bekerülni. A jogi osztatlan szakon például 460 pontra volt ehhez szükség.
Előzmények: Kihirdették a ponthatárokat, nyernek az egyházak
Csütörtök este hozták nyilvánosságra a szeptemberben induló felsőoktatási képzések ponthatárait, amit a diákok immár hagyományosan a Pont Ott parti keretében ünnepelhettek. Pedig ha a felsőoktatás elmúlt tíz évét nézzük, ünnepre nincs sok ok. Tíz év alatt a frissen érettségizők között 34 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. A tendencia aggasztó. (A teljes cikket itt olvashatják.)
Szakértők ezzel kapcsolatban arra hívják föl a figyelmet, hogy ez a rendszer konzerválja a társadalmi hátrányokat, és a szűk elit számára teszi lehetővé, hogy az egyébként mindig is a legvonzóbb szakok közé tartozó képzésekben részt vehessen. Ez nincs is a kormány akarata ellenére, s várható, hogy a tendencia folytatódni fog: ahogy arra Hiller István is felhívja a figyelmet, az állami gimnáziumi férőhelyek szűkítésével kívánják a szakképzést előtérbe helyezni, aminek a következménye az lesz, hogy egyre kevesebbek kiváltásává válik a felsőoktatás, a diploma lehetősége.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
És egy újabb szempont, ami szintén kihat az esélyegyenlőségre: idén a tavalyihoz viszonyítva 20 ponttal többet, azaz minimum 280 pontot kellett teljesíteni a bejutáshoz. A nem emelt szintű érettségit tévő diákokat általában saját tanáraik érettségiztetik, ezért feltételezhető, hogy az osztályzásnál szempont volt a bejutási küszöb emelkedése. Ez tehát vélhetően nem okozott nagy változást a tavalyi évhez képest. Egy másik érdekessége az idei évnek, amire elsőként az Index mutatott rá: a jogászképzésre Miskolcon, Győrben és Pécsen magasabb volt a ponthatár, mint a jogászképzés zászlóshajójának tekinthető ELTE-n. Az okokat vizsgálva arra következtetünk, hogy ez azért alakult így, mert az állam kevesebb kapacitást engedélyezett Miskolcnak, mint Budapestnek. Ha a szociális szempontok dominálnának, akkor éppen fordítva kellene a kapacitásokat elosztani: azaz a kevéssé fizetőképes hallgatók miatt a borsodi megyeszékhelyen működő intézményhez. A kapacitáseloszlásból látszik, hogy a minőségi szempontok felülírják a szociális szempontokat.
Tartolt a Corvinus
Az Eduline ismertette a népszerűségi adatokat: a Budapesti Corvinus Egyetem hat képzése is szerepel azon a toplistán, amely a jelentkezői létszám alapján legnépszerűbb mesterképzések ponthatárait tartalmazza. Az első helyen azonban idén is az ELTE pszichológia képzése áll, 80 ponttal. Ezt követi a BCE három képzése: a marketing, a vezetés és szervezés és a vállalkozásfejlesztési mesterképzések ponthatárait mindössze egy-egy pont választja el egymástól. Tavaly még dobogós volt, idén azonban az első ötből is kiszorult (9.) a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia mesterképzése. A BCE-GTK pénzügy szakja pont ellenkező utat járt be: a tavalyi tizedikről előrelépett a 6. pozícióba. Mint minden évben, most is az ELTE a legnépszerűbb egyetem. - A jelentkezők és a felvettek száma alapján is az ország második és egyben a vidék legnépszerűbb felsőoktatási intézménye az Szegedi Tudományegyetem" – fejezte ki örömét Szabó Gábor. Az intézmény rektora elmondta: idén 14967 fiatal jelentkezett a szegedi egyetemre. Közülük 8056 fiatal elsőszámú továbbtanulási helyként Szegedet jelölte meg. – A hallgatói létszám nálunk nem, minden más egyetemen csökkent. Reméljük, hogy ez nem véletlen, hanem egy tendencia, aminek okán optimistán nézhetünk a jövőbe - írta közleményében a rektor.
