Ezek szerint a Hunguard Kft. papíron ciprusi magánszemélyek áttételes tulajdonában áll. Mint arról korábban beszámoltunk, az árbevételét tavaly megháromszorozó, több mint ötvenszázalékos nyereséghányadát pedig megnégyszerező tanúsítócég hasznából több mint kétszázmillió forintot egy, a cégtöbbséget tavasszal megszerző, ismeretlen máltai cég, a Javelin vitt haza.
|
Előtérben a szavazó Fidesz-frakció 2015. április 13-án. A háttérben bonyolult cégháló és tiszta üzleti haszon
Kovács Tamás / MTI |
Nos, a Javelin 99 százalékos tulajdonosa a szintén máltai Kinanis Fiduciaries, egyetlen részvény erejéig pedig az ugyanodavalósi Levantes Management. A Kinanis Fiduciaries 99 százalékos tulajdonosa a ciprusi Kinanis Co., ismét egy részvény erejéig pedig Christos P. Kinanis. A Kinanis & Co. cégkivonata nem tartalmaz kimondott tulajdonosokat, de szakértőnk szerint a „general partneri” pozícióban lévő Christos P. Kinanis, illetve Charalambos Meivatzis, valamint a „silent partnerként” feltüntetett Ermis Stylimidis annak tekinthető. A Levantes Management ágán a ciprusi Kamaronian Investmentsen és Notrosion Managementen keresztül a szintén odavalósi Paraskevi Maltezouig és Sofoklis Papavarnavasig jutunk. Ők 50-50 százalékban tulajdonolják a két céget.
A Fidesz-frakció tehát egy olyan kft. vitorláját fújja, amelynek haszna papíron először Máltára, majd onnan Ciprusra kerülhet. Miért tennének ilyet?
Szakértőink a szövevényes hálózat mögött egyöntetűen offshore-szerű cégfelépítést látnak. Tóth K. Zoltán ügyvéd, nemzetközi cégszakértő szerint ez esetben nem is érdemes Málta után tovább kutatni. A Kinanis-cégcsoport ugyanis egy ismert bizalmi vagyonkezelő. Az ilyen társaságok térítés ellenében névleges tulajdonosi szerepet is vállalnak. Tehát noha papíron részvényesek, az üzleti döntéseket egy titkos magánjogi szerződés alapján valójában nem ők, hanem a nyilvánosságot kerülő végső haszonhúzó hozza. Ez esetben sem történt más: valaki nem kívánt a Hunguard többségi tulajdonosaként megjelenni a nyilvánosság előtt, és Máltán igénybe vette ezt a törvényes szolgáltatást – fogalmazott a szakértő.
Eme végső haszonhúzó személye alapesetben soha nem kerül nyilvánosságra. Igaz, arról nagy valószínűséggel a Hunguard számlakezelő bankjának, valamint az eljáró ügyvédnek – jelen esetben Karafiát Katalinnak – is tudomása lehet.
Szakértőink abban is egyetértenek, hogy a pénz nem a „természetes” osztalékágon jut el a végső haszonhúzó(k)hoz. Egyikük szerint ezt egyszerűen leköltségelik, vagyis a rejtőzködő számla ellenében veszi fel. Mások szerint ezt a trükköt sem lehet igazán magas tételekben művelni. Kinanis megbízója is lehet akár egy újabb titkos offshore-társaság, de a pénzmosás ellen mára jócskán megszigorított szabályok miatt a végső haszonhúzó a pénzt sehol a világon nem tudná törvényesen adózatlanul felvenni.
Tehát az offshore-felállás oka jelen esetben nem lehet az adómérséklés: az kizárólag a háttérirányító elfedését szolgálja.
Volt, aki szerint a végső haszonhúzó a hálózatot tényleges vállalkozásként kezeli, amely befektethet, kötvényeket vásárolhat, hitelt nyújthat. A befolyt pénz tehát egyelőre bent parkol az offshore-rendszerben. Aztán, ha az ügy lecseng, átírathatja a céget a saját nevére és felveheti a hasznot.
Az, hogy a cégeknek rendszerint két tulajdonosuk van, amelyek közül az egyik mindössze egy részvényt birtokol, helyi kötelezvény lehet. A Javelin 0,08 százalékos Levantes-ága végén álló Paraskevi Maltezou és Sofoklis Papavarnavas neve tucatnyi egyéb társaságban bukkan fel. Eme ág háttere sem túl titokzatos: elérhetőségük egyaránt megegyezik a Kinaniséval. A Kinanis & Co. (így, illetve előző nevein), valamint
a társaság mögött álló Christos P. Kinanis számos alkalommal megjelenik a Panama-iratokként elhíresült botrányos nemzetközi dokumentumcsomagban. Vagyis a Hunguardnak is segítő Kinanis kapcsolatban lehetett a Mossack Fonseca világméretű hálózatával.
Szakértők szerint a magyar cég esetében se lenne meglepő, ha valójában erről lenne szó; mint ahogy az sem, ha ez esetben erre sose derülne fény.
Ki van a háttérben?
A Hunguard ügyeire rálátók lapunknak egymástól függetlenül, ám egyöntetűen a Fidesz egy üzleti ügyei miatt sokat támadott vezetőjét sejtik, mint a cég politikai megsegítésének és a vállalkozás mögött felállt bonyolult haszonlefölözési hálózat értelmi szerzőjeként. A Hunguardot helyzetbe hozó újabb és újabb szabályok megszületésekor a kormánypárt prominensei változatos törvényhozási trükköket vetettek be annak érdekében, hogy a cégnek kedvező szabályok minél kisebb feltűnés mellett csússzanak át a törvényalkotási folyamaton. Hasonló offshore hálózatokat használták rejtőzködésre a letelepedésikötvény-közvetítők, de van olyan miniszter is, aki mestere az ilyen vállalkozás-hálózatok működtetésének.
