A magyar állam ennek a megkülönböztetésnek nem tudta elfogadható magyarázatát adni, ezért a strasbourgi bíróság tavaly decemberben Fábián Gyula egykori köztisztviselőnek adott igazat – ő a nyugdíjba vonulása után egy polgármesteri hivatalban dolgozott –, s 15 ezer euró kártérítést, valamint háromezer euró eljárási költséget ítélt meg neki. A kormány azonban a Nagykamara összehívását kezdeményezte – tehát gyakorlatilag fellebbezést jelentett be –, így várhatóan november 9-én születik meg a végleges döntés.
Grád András ügyvéd, Fábián jogi képviselője elmondta: nem szokványos, hogy bárki az emberi jogi bíróságnál beavatkozóként akarna fellépni. Az ETUC szerinte most vélhetően azért döntött így, mert Magyarországon rendszerszintű problémát lát. Ami annyiban igaz is – mondta –, hogy becslése szerint legalább ötezer főről lehet szó, aki állami nyugdíjasként a közszolgálatban dolgozik, és akitől a strasbourgi bíróság tavalyi döntése alapján az emberi jogok európai egyezményével ellentétesen vonták meg a nyugellátást.
Ennél azonban tízszer többen is érintettek lehetnek – állítja az ügyvéd. Vléleménye szerint
akár ötvenezerre tehető azok száma, akik azért nem dolgoznak tovább, mert nem akarják elveszíteni a nyugdíjukat.
Ők erre hivatkozással persze nem nyújthatnak be panaszt, de azok, akik valamilyen címen jogosultságot szereztek a nyugellátásra, és máig aktívak, sikerrel fordulhatnak a strasbourgi fórumhoz. A verdiktet illetően különben nincsenek kétségei, hiszen egyértelműnek tartja, hogy a hazai szabályozás diszkriminatív, mert indokolatlanul tesz különbséget egyes munkavállalói csoportok – a versenyszférában dolgozók és az állami vagy önkormányzati alkalmazottak – között. Ugyanakkor az sem vitatható – tette hozzá –, hogy a nyugellátás a korábbi járulékbefizetés alapján olyan szerzett vagyoni jog, amelytől senkit nem lehet törvényesen megfosztani. Erre Európában sem találtak példát.
|
Közalkalmazotti tüntetés a múlt héten Salgótarjánban. A magyar állam bünteti a hűséget
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A nyugdíjfolyósító egyébként sajátos álláspontot foglal el: aki a korábban megállapított, de visszatartott nyugdíja kifizetését kéri, annak a kérelmét általában azzal utasítják el, hogy elkésetten fellebbezett – mondta az ügyvéd. Ez Grád szerint nehezen elfogadható érv, hiszen ők nem fellebbeznek, hanem a jogos járandóságukat akarják. Bízik azonban benne, hogy legalább az általa képviselt mintegy 150 embernek Strasbourg – az első fokon egyhangúan született verdikt után – visszavonhatatlanul elégtételt szolgáltat majd.
Nagyjából ötven körüli beadványt készített már Magyar Gábor ügyvéd is, és
van a panaszosok között köztisztviselő, kormánytisztviselő, állami vezető, bíró, ügyész, igazságügyi és rendvédelmi dolgozó is.
Elvileg csak annak érdemes panaszkodnia, aki ma is dolgozik, illetve a munkaviszonya legfeljebb fél éve szűnt meg, de úgy látja, ha valaki itthon a nyugdíjfolyósító intézettől hiába kéri az elvett nyugdíja visszamenőleges kifizetését, a hat hónapos elévülési idő talán újraindul. Azt gondolja, ha novemberben az államot elmarasztalják, egy próbát ez is megér.
Fábián kérdésünkre kijelentette: meglepetéssel és örömmel fogadta, hogy az ETUC beavatkozóként mellette kíván fellépni az emberi jogi bíróság előtt. Ő egyébként nyugdíjas közszolgaként 2012-től dolgozott a XIII. kerületi polgármesteri hivatalban, ahová a helyi közterület-felügyelet létrehozására szerződött. A szervezetet 2015-ig vezette is, amikor saját kérésére végleg visszavonult. Neki kétévi járandóságával tartozik a nyugdíjbiztosító, és bízik a strasbourgi fórum igazságos ítéletében.
