A menekültkérdés kezelésében való alapvető nézetkülönbség és egy régóta húzódó szervezeti ellentét kicsúcsosodása az LMP országos és a Csongrád megyei vezetése között a napokban kipattant konfliktus, amelynek következtében a párt országos elnöksége felfüggesztette a megyei vezetés négy meghatározó személyének párttagságát. A felfüggesztettek között van Szentistványi István, aki a szegedi közgyűlés egyetlen LMP-s tagja és Málovics György, akit 2014-ben polgármesterjelöltként indítottak.

A pártvezetésnél a megyei szervezet azon közleménye verte ki a biztosítékot, amely a többi között a következőket tartalmazta: „Schiffer András parlamenti képviselő bemutatta az LMP 24 pontos javaslatcsomagját, amely több előremutató javaslat mellett egy a mi értékrendünkkel teljesen ellentétes, így számunkra elfogadhatatlan pontot is tartalmaz. Ez válsághelyzet esetén nyomkövető berendezéssel tenné lehetővé azon menedékkérők nyomon követését, akik menekültügyi eljárását egy hónap alatt nem sikerült lefolytatni. Nyomkövetővel történő megfigyelést bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható emberek esetén lehet alkalmazni, ahol fennáll a bűnismétlés vagy szökés gyanúja. Számunkra elfogadhatatlan a háború elől menekülő emberek eleve bűnösként történő kezelése, dehumanizálása.” A közlemény azzal zárult: „Felszólítjuk Schiffer András egykori jogvédő aktivistát, mint a törvénymódosítást hivatalosan benyújtó képviselőt, hogy vonja vissza ezt a javaslatot.”

Málovics György, Schiffer András és Szentistványi István tavaly augusztusban Szegeden Rosta Tibor / MTI

A szöveg egyszerűen képviselőként és egykori jogvédőként említi a párt társelnöki és frakcióvezetői posztját is betöltő Schiffert, az LMP-ben azonban inkább az lépte túl az ingerküszöböt, hogy egy demokratikus, az összes belső párttestületet (a szakmai kabineteket, az országos politikai tanácsot [OPT] és az országos elnökséget) is megjárt döntést külső fórumok előtt próbáltak megtámadni. Hasonlóra korábban – három éve a pártszakadáshoz vezető ellenzéki együttműködési vita kapcsán – volt utoljára példa, korábban területi szervezet (az eleve alig vegetáló Fejér megyei csoport) feloszlatása is előfordult már, ám a mostani eset más: Csongrádban hagyományosan aktív és viszonylag szervezett az LMP.

Úgy tudjuk, a főként egyetemi emberekből álló Csongrád megyeiek (egyes vélemények szerint „az LMP megmaradt liberálisai”) és az országos vezetés nézetkülönbsége régebbi keletű: állítólag még a 2012-es pártszakadás előtti időkre nyúlik vissza, és a baranyai – ez az LMP legerősebb megyéje – meg a csongrádi szervezetek közötti ellentétben gyökerezik. A csongrádiaknak most leginkább azt róják fel, hogy a menekültügyi javaslatokat tárgyaló OPT-ülésre nem is küldték el a delegáltjukat, ehelyett utólag tárták az országos nyilvánosság elé egy legitim pártdöntés kritikáját. Ők azon az állásponton vannak, hogy egyrészt a párton belül mindenki másnál többet tudnak a menekültválság természetéről – hiszen az érkezők többsége eddig náluk lépett magyar területre –, tehát a meghallgatásuk nélkül nem volt szerencsés új menekültpolitikát kialakítani, másrészt a menekülteket megbélyegző nyomkövetők alkalmazása ellentétes lenne az LMP alapdokumentumaiban szereplő elvekkel.

A négy kritikus személy sorsáról, adott esetben a kizárásukról is, a párt etikai bizottsága dönthet. Az utóbbi testület álláspontját nehéz megelőlegezni: a grémiumnak az alapszabály meglehetősen nagy autonómiát biztosít.