A szervezetek nyilatkozatukban úgy fogalmaztak, a négy író "a gyűlölet, az antiszemitizmus mételyét" terjesztette, és terjeszti ma is, ezért "nem fogadható el, hogy a magyar ifjúság oktatásának szerves részét képezzék".

Mint írták, Nyirő József a több százezer magyar áldozatot követelő Szálasi-féle puccs utáni rémuralom támogatója volt, a legutolsó pillanatig kitartott a nyilas kormány mellett, "még Sopronban is kamatoztatta tehetségét a Szálasi vezette gyilkos hordák támogatására, akik további mérhetetlen szenvedést okoztak az országnak".

A zsidó szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy "egy ilyen, a gyilkosokat a legvégsőkig támogató személy" újratemetésének megszervezésében a magyar Országgyűlés részt vett, "így ezzel a kvázi állami dísztemetéssel példaképül próbálták őt állítani az egész magyar nemzet elé".

"Wass Albert élete végéig büszkén vallotta magát antiszemitának", háborús bűnösként ítélték el, ítélete pedig mind a mai napig érvényben van – írták.

Sinka István "feltűnően durva, zsidóellenes verseivel tüzelte fel az egyszerű emberek indulatait az üldözöttekkel szemben", Szabó Dezső műveiben pedig újra és újra felbukkan a zsidóság elleni uszítás, továbbá szellemi megalapozója volt annak a közhangulatnak, amely a zsidótörvények elfogadtatásához vezetett – fogalmaztak.

A közlemény írói elképesztőnek nevezték, hogy Kertész Imre, az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas műveit nem a magyar irodalmi részben tárgyalja a Nemzeti alaptanterv, hanem egy különálló pontban, amely az irodalmi díjakról szól, "ily módon kivetve őt a magyar irodalomtörténetből".

A közleményt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Élet Menete Alapítvány, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Magyarországi Cionista Szövetség, a Nácizmus Üldözöttjeinek Bizottsága és a B'nai B'rith Budapest Páholy jegyzi.