A véleménynyilvánítás szabadsága győzedelmeskedett a tokaji bor becsülete felett - mondta ki hétfői döntésében a Kúria. A legfőbb bírói testület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete után az Uj Péter jogi képviseletét ellátó TASZ, illetve a legfőbb ügyész indítványaira végzett felülvizsgálatot a Népszabadságban megjelent szaros cikk ügyében – tudatta a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet.

Uj Péter 2008. január 1-én lapunkban publicisztikát közölt Kincskereső címmel, amiben azt találta mondani, hogy a Tokaj Kereskedőház olcsó bora szar, ráadásul a bor állami támogatását is kritizálta.

Az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház feljelentést tett, a bíróság pedig példás módon hozta meg a határozatokat. Első fokon a II. és III. Kerületi Bíróság rágalmazás miatt próbára bocsátotta, a Fővárosi Bíróság másodfokon becsületsértéssé minősítette a bor leszarozását, és megrovásban részesítette az újságírót, majd a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az ítéletet.

Az Uj Péter jogi képviseletét ellátó TASZ az ügyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte. A szervezet álláspontja szerint véleményét, és annak stílusát bárki – az újságíró is – szabadon választhatja meg. A tokaji borra vonatkozó vélemény ráadásul fontos közügy: egy államilag finanszírozott kereskedőház termékéről és tevékenységéről szólt.

A strasbourgi bíróság 2011 nyarán hozott ítéletében azt mondta ki, hogy mivel a jogi személyeknek nem létezhet becsülete, ebben az értelmezésben becsületsértés nem valósulhatott meg. Az indoklás szerint valaki becsületének, emberi méltóságának védelme jogszerű korlátja lehet a szólás szabadságának, de egy gazdasági vállalkozásnak nincs becsülete, csak legitim gazdasági érdeke. Egy cégnek nincs morális énje, így méltósága sem.

A személyiség védelmére konstruált jogi intézményeket ezért nem lehet közvetlenül átültetni a cégek védelmére, azaz a személyiségi jogvédelmi intézményeket a kritika elhallgattatására használni, melynek terméke és tevékenysége közügynek számít. A strasbourgi bíróság azt is kimondta, hogy a vulgaritás önmagában nem esik kívül a szólásszabadság védőkörén, s egy szólás stílusát minden újságíró maga választhatja meg.

A Kúria a strasbourgi döntés után folytatta le a felülvizsgálati eljárást, s megváltoztatta a korábbi ítéleteket, és Uj Pétert bűncselekmény hiányában felmentette. A felülvizsgálat ugyan formalitás volt, de a pervesztes magyar állam ezzel elégtételt adott a véleménynyilvánítási szabadságában jogtalanul korlátozott újságírónak. Az ítélet jelentősége azonban jóval túlmutat az ügy szereplőin – véli a TASZ –, mert megállapításaival a strasbourgi bíróság eddigi gyakorlatán is túlmutat.