Az európai drogmonitorozó ügynökség, az EMCDDA által alkalmazott mérőszámok alapján hazánk a közepes érintettségű országok közé tartozik. A kábítószer-használattal összefüggő legfrissebb kutatások szerint azonban komoly gond, hogy az elmúlt tíz évben harmadával nőtt a 16–17 évesek körében az illegális szereket kipróbálók aránya.
Az iskolások között négyszeresére ugrott azok száma, akik életükben legalább egyszer éltek már droggal. A felnőttek között minden tizedik magyar vett magához már valamilyen kábítószert. Az amfetaminok fogyasztása négy év alatt csaknem ötven százalékkal emelkedett, és 14 éves kor alá csúszott a szert először próbálók jellemző életkora. A cannabinoidok rövid idő alatt a második legnépszerűbb szerré váltak, az új pszichoaktív stimulánsok népszerűsége pedig megközelítette a már ismert amfetaminét.
Az elmúlt tíz évben nemcsak mennyiségében, hanem minőségében is radikálisan átalakult a drogfogyasztás. Zacher Gábor toxikológus a minap egyenesen boldog békeévekként beszélt az 1995 és 2008 közötti időszakról, amikor még tudni lehetett, hogy a heroin az heroin, az ecstasy az ecstasy. 2010 után ugyanis az új pszichoaktív anyagok jelentősen átformálták a fogyasztási szokásokat. Csak 2009 és 2013 között 118 új anyag jelent meg Magyarországon, az EU tagállamai pedig 268 új, kábító célú vegyületről tettek bejelentést.
|
Tűcsere - a források csökkenése gyengíti a kontrollt
Sopronyi Gyula / Népszabadság/archív |
Zacher a Magyar Nemzetnek azt is mondta: a szakma 2-3 évvel le van maradva, és esély sincs arra, hogy behozza ezt. A kínai vagy japán laborokban kifejlesztett szerek már 3-4 hét után megjelenhetnek a magyar piacon, és akár fél évig is terjedhetnek anélkül, hogy tudnának a létezésükről. Információ csak a rendőrségi lefoglalás és az analitikai vizsgálat után gyűjthető ezekről a szerekről, ráadásul ez sem jelenti a hatás pontos ismeretét. Hónapokra, sőt akár évekre is szükség van ahhoz, hogy élettani hatásaikról összegyűljön elegendő klinikai tapasztalat.
A fenti folyamattal párhuzamosan a kábítószer-probléma kezelésére rendelkezésre álló költségvetési források jelentősen csökkentek, ami ártott a prevenció, a kezelés és az ellátás, illetve a kínálatcsökkentés területének is. Kétségtelen viszont, hogy az elmúlt 5-6 évben jelentős uniós forrásokat kapott Magyarország drogpolitikai célokra, összesen hozzávetőleg 890 millió forintot. Ezt a pénzt azonban pályázatokra és főként helyi programokra költötték, rendszerszintű fejlesztésekre és beavatkozásokra nem futotta.
