Nullás béremelés a BKV-nál
Egyetlen fillérrel sem emelnék idén a béreket a BKV-nál. Bár a szakszervezetek óvatosak a Vitézy Dávid utáni új vezetéssel szemben, de a nullaszázalékos ajánlatot így is elfogadhatatlannak tartják. Először tárgyalnának, de ha nem marad más, akkor jöhet a sztrájk.
A bértárgyalások előkészítéseként a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tavaly decemberben határozta meg az idei emelés mértékét. A szakszervezetek az év eleji puhatolózásukra azt a választ kapták, hogy „a BKK Zrt. által meghatározott premisszák alapján a 0 százalékos bérfejlesztés mértékétől jelenleg nincs eltérési lehetőség”. Nem sokat léptek előre a BKK új vezérigazgatójánál, Dabóczi Kálmánnál tett látogatásukkor sem.
|
Életkép az utolsó nagy BKV-sztrájk, a 2010. januári munkabeszüntetés idejéből
Kurucz Árpád / Népszabadság |
– A tárgyaláson nem került szóba a béremelés – tájékoztatta a Népszabadságot Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke –, de felmerült egy fővárosi szolgáltatókra egyformán érvényes foglalkoztatási standard kialakítása. Ezzel ugyanis kivédhető, hogy a munkavállalók kárára kovácsoljon előnyt a szolgáltató. Azonos teljesítményért minden szolgáltató – beleértve a BKV-t is – ugyanolyan ellentételezést kapna. Ez most nincs így. Míg a külsős vállalkozók külön felszámolják például a jegyárusítás és az első ajtós felszállás költségét, a BKV dolgozói egy fillért pluszt sem kapnak.
Dabóczi Kálmán ígéretet tett a felmerült kérdések tisztázására, de konkrét lépésekről nem beszélt. A szakszervezetek szerint a bértárgyalások lehetőséget adnak a BKK új vezetésének a bizonyításra: ez egy új világ. Nemes egyébként nem tartja elfogadhatónak a nullaszázalékos bérajánlatot, és határozott fellépést ígér arra az esetre, ha a csütörtökön kezdődő bértárgyalások nem vezetnek eredményre.
Minden szinten tárgyalni fogunk – erősíti meg Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége (VTDSZSZ) elnöke. Így a BKV és a BKK vezetése mellett megkeresik az üggyel Bán Tamást, a Városigazgatóság Zrt. vezérigazgatóját és Tarlós István főpolgármestert is. Ha sehol sem találnak megértésre, akkor végső eszközként nem marad más, mint a sztrájk. Ez azt jelenti, hogy Budapest határain belül a járművek 60 százaléka közlekedne, míg a határokon kívül a fele. Az útdíj és az útlezárások okozta dugók közlekedési káosszá növekednének.
Fülsiketítő csend
"Állni látszék az idő a fővárosi önkormányzatban. Holott új ciklus kezdődött, új összetételű testülettel, rengeteg változással. Óriási polip szippantja magába az önkormányzat cégeit, milliárdos tender fut a 3-as metró felújítására, 53 milliárdos adósság készül maga alá temetni a BKV-t. De semmi." Szalai Anna publicisztikáját itt olvashatják.
A szakszervezetek egyelőre nem egyeztettek egymással a béremelés minimumösszegéről. Gulyás Attila az országos bérajánlás 3,8 százalékát tekinti a kiindulópontnak, de úgy véli, hogy a kollektív szerződés felmondása miatt elszenvedett veszteségek miatt most magasabb béremelés illetné meg a dolgozókat. Egy négyszázalékos emelés bruttó 200 ezer forintos átlagkeresettel számítva átlagosan nyolcezer forintos emelést jelentene munkavállalónként, és összesen bruttó 1,5-2 milliárd forintos kiadásnövekedést a közlekedési vállalatnak.
Nagy kérdés azonban, hogy a BKK, illetve a városvezetés mit ért nulla százalék alatt. A bértárgyalásokat ugyanis az előző évi kifizetések tényszámainak megállapításával indítják. Ez adja a „bázis értéket”. Másrészt az idei évtől a BKV mentesül ötezer buszsofőr korkedvezményes nyugdíj utáni 13 százalékos járulékfizetése alól. Ha ezt nem vonja el a városvezetés, akkor a nulla már vállalható szám, hiszen a tavalyi bértömeg újraosztásával automatikusan emelkednének a fizetések.
