Tove Skarstein kérdésünkre egyértelművé tette: először a norvég kormány részéről fogalmaztak meg kifogásokat a konzultáció nélkül végrehajtott egyoldalú döntés miatt. Az tehát számukra sem akkor, sem később nem derült ki, hogy a magyar kormánynak van-e valamilyen kifogása az Alap működésével kapcsolatban. A pénzfelhasználást egyébként szerződéses viszony szabályozza, amely a vitás helyzetek rendezését az érintett kormányok illetékeseire bízza.
Mint megtudtuk, e tárgyban sor került több levélváltásra és találkozóra, megegyezés azonban nem született: a magyar kormány ragaszkodott az átszervezéshez, a norvég fél pedig a szerződés betartásához – annál is inkább, mivel a 16 támogatott ország mindegyikében az államigazgatáson belüli szereplő kezeli az Alapot. – Arra számos példa van, hogy egy kormányváltás vagy a kormánystruktúra átalakítása során a nemzeti kapcsolattartó máshová kerül, de mindig a kormányzati adminisztráción belül mozog, és jellemzően a pénzügyi tárca vagy a miniszterelnökség környékén marad, általában ugyanott, ahol az uniós támogatásokkal is foglalkoznak. Az is általános szabály, hogy változtatásra csak akkor kerül sor, ha azt a donor fél, vagyis a támogató jóváhagyja – érvelt a nagykövet, fontos szempontnak nevezve, hogy a támogatási programok mindig együttműködésben, a kétoldalú megállapodások szerint valósuljanak meg.
Tove Skarstein szerint a Norvég Civil Alap (egy kis, elkülönített keret a civil szektor támogatására a Norvég Alapon belül) ügye semmilyen formában nem függ össze a Norvég Alap intézményrendszerének átszervezésével. A Civil Alapra vonatkozóan valóban megfogalmazódott egy kormányzati kritika, amely szerint a pénzosztó szervezet, az Ökotárs Alapítvány konzorciuma „LMP-közeli", ezt azonban az illetékes norvég miniszter egy Lázár Jánosnak írt levélben azonnal, a leghatározottabban visszautasította, jelezve: a konzorciumot nyílt pályázaton, a magyar kormányt is tájékoztatva választották ki – elsősorban azon az alapon, hogy az Ökotársnak, mint a kormánytól független szervezetnek sokéves rutinja van civil támogatások továbbpályáztatásában –, és eddig soha nem merült fel vele kapcsolatban az a vád, hogy politizálna a pénzek odaítélésével.
– A Civil Alaphoz mindig sokkal több pályázat érkezik, mint amennyire keret van, és a kiválasztás egyértelműen szakmai szempontok szerint, az összes kedvezményezett országra érvényes célkitűzések megvalósulására törekedve történik. Maga a pénzosztás a donor és a támogatott államtól is független – olyannyira, hogy az Ökotárs vezette konzorciumot a finanszírozási mechanizmusok brüsszeli irodája választotta ki –, de a magyar kormány és a norvég nagykövetség képviselője is részt vesz megfigyelőként a bíráló bizottság ülésein, ahol megfogalmazhatja az észrevételeit – húzta alá Tove Skarstein.
Megkérdeztük a nagykövet álláspontját a legújabb hírekben szereplő Kehi-viszgálatról is. Tove Skarstein a vizsgálat tényéhez nem fűzött megjegyzést, mivel az esetleges procedúra részleteiről nem áll a nagykövetség rendelkezésére hivatalos információ.
Végezetül azt próbáltuk megtudni, hogy mi lehet a konfliktus feloldása, illetve eljuthat-e esetleg a magyar és a norvég kormány között fennálló véleménykülönbség odáig, hogy a Norvég Alap befejezi magyarországi tevékenységét.
– A jelenlegi helyzet, vagyis a kifizetések felfüggesztése mindaddig fennmarad, amíg nem születik megnyugtató és mindkét fél számára elfogadható, a kétoldalú szerződéseknek megfelelő megállapodás a nemzeti kapcsolattartóról. Mindez azonban a Norvég Civil Alapot és a Regionális Környezetvédelmi Központ által működtetett klímaalkalmazkodási programot nem érinti, ott továbbra sincs fennakadás a támogatások folyósításában – tette egyértelművé Tove Skarstein, azt is hozzátéve: reméli, hogy a kormány mielőbb visszatér szerződésekben rögzített egyeztetési és működési normákhoz, mivel a felfüggesztés olyan projekteket – például innovációs, népegészségügyi, kulturális örökségvédelmi és ösztöndíjprogramokat – érint, amelyeket mindkét fél hasznosnak és a véleménykülönbségtől függetlenül támogatandónak ítél. Ismételten megjegyezte ugyanakkor: olyan lehetséges forgatókönyv nincs, amely a Civil Alap sorsát befolyásolná, vagyis az a konfliktus kimenetelétől függetlenül mindenképpen tovább fog működni.
Mit vizsgál a KEHI?
Ha a kormány utasítására valóban elindul a KEHI-vizsgálat, az paradox helyzetet teremthet. A vonatkozó rendelet alapján a hivatal feladata „a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység". A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a jogszabályi szöveg azt jelenti, hogy a Norvég Civil Alap pénzeihez a KEHI-nek nincs köze – mivel itt közvetlenül sem a magyar, sem a norvég kormány nem szereplője a pénzosztásnak, és a Civil Alap támogatott projektjeiben egyetlen forintnyi magyar közpénz sincs (azt teljes egészében a donor országok támogatásai és a pályázó civil szervezetek által befizetett önrészek fedezik) –, a „nagy" Norvég Alappal kapcsolatban pedig a kormány csak saját magát vizsgálhatná, hiszen mindeddig egy kormányszerv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelte a pályázatokat.
