Az egyik hölgy a portálnak azt nyilatkozta, soha többet nem megy a történtek után ilyen munkára. Augusztus eleje óta leptospirózissal kezelik a karcagi és debreceni kórházban. Az állatürülék okozta bakteriális fertőzést a többi napszámoshoz hasonlóan kukoricacímerezés közben kapta el. A munkát rossz időben mezítláb végezték, mert a gumicsizmájuk használhatatlan volt a nagy sárban.

A címerezés a kukorica virágának eltávolítása. A növény beporzásának elkerülése végett csinálják. A címerezők sorról sorra haladva a helyenként akár 180 centire is megnövő kukoricanövény tetején lévő címerből húzzák ki kézzel a virágport.

A csizma nélküli munkavégzés tényét megerősítette a földeken dolgozó apa és fia is, akik elmondása szerint azért vették le a lábbelijüket, hogy jobb teljesítményt érjenek el a munkában. A két férfi más idénymunkát is vállalni szokott, nem csak kukoricacímerezést. A fiút 40 fokos lázzal szállították kórházba, perceken múlott az élete a fertőzés miatt.

Egy családapa szintén megbetegedett, bár ő csak kiegészítésként jelentkezett a munkára. A közmunkaprogramban is részt vevő férfi az intenzív osztályt is megjárta, és a veséje is ráment a betegségre – nyilatkozta a HVG-nek a lábadozó férfi édesanyja.

A nádvágólázt elkapó napszámosok nem is tudják megmondani, hová viszik őket dolgozni. Nyaranta százával mennek a földekre. A munkát nem az ültetvények tulajdonosa, hanem alvállalkozó ajánlja fel a helyi kocsmákban és az utcákon. A munkásokat szállító jármű az egyik napszámos elmondása szerint a föld szélén parkol egész nap, hogy abban a felügyelő alkalmazottak pihenjenek.

Az idénymunkások nem panaszkodnak a munkakörülmények miatt. Jobb lehetőséget nem találnak a környéken, így beérik azzal, ami van. Aki panaszkodik, azt kiállítják a munkából és többször nem kell jönnie. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaburán ráadásul 50%-os a munkanélküliség. 3100 fős lakosságból 1800-an még nyugdíj előtt állnak – közölte a portállal a falu polgármestere.

Sipos Márta munkajogász szerint kártérítési igénnyel fordulhatnak a betegséget elkapók a munkáltató felé, ez azonban az adott esetben nagyon nehéz, mivel a mezőgazdasági idénymunkásokat az alvállalkozó, vagy a földtulajdonos nem jelentik be.

Borhidi Gábor, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavédelmi ügyvivője szerint az ügyben indult foglalkozási egészségügyi vizsgálat sem talál majd felelőst. Borhidi a portálnak elmondta: ha nem találják a munkaadót, a munkavédelmi törvény szerint elvileg megállapítható annak a felelőssége, akinek a területén a munka közben megbetegedettek dolgoztak.

A portál próbálta megkeresni a munkásokat toborzó alvállalkozókat, ám azok vezetéknevét, vagy lakhelyét egyik munkás sem tudta megmondani. Annak ellenére sem, hogy a munkásokat foglalkoztató gazdák több napszámost felkerestek és bocsánatot kértek, vagy elkérték a megbetegedett alkalmazott adószámát és személyes adatait, ami a bejelentéshez kell.

A karcagi és debreceni kórházban kezelt hölgy szerint arra sincs esély, hogy valaki egyszer megfizeti az utazási- vagy gyógyszerköltségeit. Ezért már a kontrollvizsgálatokra sem tud visszamenni a gyesen lévő anyuka, aki az idénymunkával próbált kis plusz pénzhez jutni.