Nem az viszont Kiss Árpád és a testvére, István, valamint a harmadrendű vádlott Pető Zsolt ítélete. Azok azért nem emelkedtek jogerőre, mert az eljáró tanács elnöke szerint „az ő esetükben megnyílt a harmadfokú eljárás lehetősége”, miután a besenyszögi fegyverrablással összefüggésben a másodfokú bíróság a rablás bűntette mellett személyi szabadság megsértésében is bűnösnek mondta ki őket. Első fokon ennek a bűncselekménynek az elkövetéséért nem ítélték el őket, ezért ebben az egy kérdésben a harmadfok lényegében a másodfokú fellebbviteli bíróság szerepét tölti majd be.
A harmadfokú egész eljárásnak azonban semmi jelentősége nincs, az egész csak egy jogi „szépészeti beavatkozás” az elsőfokú ítélet szövegébe, hacsak a Kúria nem ad helyt a védők indítványának, hogy az elsőfokú perben elkövetett eljárási hibák miatt helyezze hatályon kívül az ítéletet, és utasítsa új eljárás lefolytatására a Budapest-környéki Törvényszéket. Mert ezt a lehetőséget kivéve semmi jelentősége annak, hogy bűnösnek mondja-e ki a Kúria személyi szabadság megsértéséért a Kiss testvéreket és Petőt, vagy sem.
A harmadfokú eljárás – ha lesz, mert a Kúria állítólag dönthet úgy is, hogy nem – nem érinti a hat roma rasszista indítékból elkövetett meggyilkolásáért kiszabott ítéletet. A ténylegesen életfogytig tartó fegyház akkor is áll az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottnak, ha a személyi szabadság megsértésében a harmadfok mégse mondaná ki őket bűnösnek.
Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt 2008-ban és 2009-ben Molotov-koktélokkal és nagy tűzerejű vadászpuskákkal, az ország több pontján rátámadt a romák lakta házakra. Támadásaik következtében hat roma, köztük egy 5 éves kisfiú meghalt, többen megsérültek. Elfogásuk után a cigányvadászok azt elismerték, hogy feszültséget akartak szítani a romák és a nem romák között, azt azonban tagadták, hogy ölni mentek volna a településekre. A perben azonban a vádhatóság egyértelműen cáfolta ezt a védekezést.
