DigiGirls rendezvényeken próbál a Microsoft több nőt a pályára csábítani Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Az ELTE Informatikai Karának vezetője – aki emellett a Magyar Rektori Konferencia Informatika Tudományi Bizottság elnöke is – azt is hangsúlyozza: a betöltetlen álláshelyek száma nagy ütemben nő, ami világtrend. Csak az Európai Unióban százezer új munkahely jön létre, és ez a szám nem foglalja magába a nyugdíjazás után üressé vált álláshelyeket. Horváth Zoltán szerint a mögött, hogy dinamikusan növekszik az iparág Magyarországon (és ezzel az igény is a szakemberekre), nem utolsósorban az informatikus szakemberek utánpótlását jelentő felsőoktatás jó teljesítménye áll.

Évek óta négy-ötezer főt képeznek évente, az, hogy 2000 óta a felére csökkent az informatikus szakokra jelentkezők száma, csak a túljelentkezést mérsékelte. Horváth szerint előnyös és tartalékokat jelent, hogy az informatikusképzést választó középiskolások aránya még jelenleg is többszöröse a nyugat-európai átlagnak.

Úgy véli, itthon a problémát többek között az jelenti, hogy a tényleges munkaerőhiány miatt az alapdiploma megszerzését sem várják meg a fiatalok. – A másodéves hallgatók 50-60 százaléka teljes állásban dolgozik, a túlságosan korai foglalkoztatás miatt lemorzsolódnak – fogalmaz. Pedig a piacnak nemcsak alapszakosokra, hanem évente több száz mesterszakos végzősre, illetve doktori fokozattal rendelkező kutatóra is igénye van. A szakember nagy kihívásnak nevezi, hogy a korai munkába lépéssel a tehetséges fiatalok inkább a magas fizetéseket választják, és nem a doktori ösztöndíjakat. (A kettő között ötszörös is lehet a szorzó a fizetés javára.) Márpedig, ha a vállalatok elszívják az ígéretes doktoranduszokat, akikből akár professzorok lehetnének, akkor az utánpótlás megroppanhat. Ennek megelőzéséhez Horváth Zoltán szerint összefogásra lenne szükség az egyetemek, oktatáspolitikusok és a vállalatok között.

Horváth Zoltán a lemorzsolódáson kívül még két magyarázatot ad a szakemberhiányra. Nem meglepő: az okok a közoktatás hiányosságaira vezethetők vissza. – A középiskolában nem csinálják végig a matematikafakultációt a diákok, mert a legtöbb helyen elég a felvételihez az alapszintű érettségi. A hallgatók okosak, de a matematikai alaptudásuk hiányos – magyarázza.

A másik ok pedig a magyarországi konzervatív, merev, férfi-női szerepekkel lehet összefüggésben. A fiatal lányok ugyanis feltűnő mértékben hiányoznak az egyetemi informatikusképzésből. Horváth Zoltán ezt inkább azzal magyarázza, hogy a középiskolában nem kapnak a lányok megfelelő információkat a területről, és ez a hamis kép valószínűleg félrevezeti őket, amikor felsőoktatási tanulmányaikat tervezgetik. – Pedig ugyanolyan tehetségesek, mint a fiúk – hangsúlyozza.

A lányok hiányát már több cég és képzőközpont is problémásnak tartja. A Microsoft Magyarország például a Nők a Tudományban Egyesülettel közösen DigiGirlz néven rendezvénysorozatot indított, amely középiskolás és egyetemista lányokat célzott meg, hogy megismerjék az IT-szektor karrierútjait, az informatikusi pálya lehetőségeit. A Cisco pedig a nemzetközi Lányok az informatikában Nap (Girls in ICT Day) kezdeményezésre csatlakozva nyílt napokkal próbálja népszerűsíteni a pályát a nőknek. A Nők a Tudományban Egyesület éppen a mai napon rendezi a Lányok napját, amelyre országszerte háromezer lányt várnak 43 hazai és nemzetközi vállalatnál, tíz egyetemen és öt kutatóintézetben.