Gőgös a vélt felelősök kutatása során jutott el Kun Péterhez, a Hortobágy Menti Húsmarhatartók Szolgáltató Szövetkezetének igazgatósági tagjához, a Kunszövetség egyik vezetőjéhez, aki Fazekas Sándor agrárminiszter egyik közeli ismerőse, bizalmasa. A szocialista politikus szerint a botrányos földosztást Kun Péter „bábáskodásával” bonyolították le. Gőgös közölte azt is, hogy Kun Péter volt a földosztó bírálóbizottság elnöke, ám ezt a kijelentését a múlt héten nyilvánosan visszavonta, mert ebben tévedett. Ám továbbra is fönntartja azt a véleményét, hogy a tiszacsegei gazdálkodó egyike lehet azoknak, akik a hortobágyi földmutyi mögött állnak.
Ezt arra alapozza, hogy birtokába jutott a Hortobágyi Nonprofit (HN) Kft. felügyelőbizottsága egyik 2011-es ülésének jegyzőkönyve, amely szerint ezen az ülésen részt vett Kun Péter is. E jegyzőkönyvből kiderül: egy jól meghatározható érdekcsoport az állami földterületekből összesen 1422 hektár földet akart megszerezni gazdálkodásra, s ebben az ügyben már fölvették a kapcsolatot Fazekas Sándor miniszterrel is.
Amint arról beszámoltunk: a jegyzőkönyv szerint Kun Péter azt mondta, hogy „amennyi gazda most összeállt, hogy közösen értékesítünk és vásárolunk terményeket, most ez 2500 tehenet jelent, ez a szám meg fog másfélszereződni három éven belül, tehát elég nagy erő kezd ott nálunk összeállni, és ez akkor lehet igazából ütős, ha egy területen gazdálkodunk”. Közölte, hogy „amit mi szeretnénk, az 1422 hektárt érintene”, s fölhívta a figyelmet arra is, hogy egyeztetett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel, aki „tegnap este is megerősített abban, hogy kormányprogram a kis- és középvállalkozások megerősítése”.
A jegyzőkönyv szerint a beszélgetést Ertsey Imre, a HN Kft. felügyelőbizottságának akkori elnöke azzal vágta el, hogy „ez tájékoztató beszélgetés, hivatalos állásfoglalást nem is tudunk adni”, majd leszögezte: „a kft. szívesen ad 200-300 hektárt legeltetési szerződés keretében, de nem hiszem, hogy a kft. lemondhatna 1400 hektár támogatási hátteréről. Ez 140 millió forint. Arról van szó, hogy ezt az összeget nem tudja átengedni a magánszférának”.
Nem sokkal ezután Ertsey kikerült a felügyelőbizottságból, de bekerült a testületbe Kun Péter egyik rokona, Kun Csaba, majd az idézett beszélgetés után három hónappal a HNP haszonbérleti szerződést kötött Kun Péter feleségével, Kunné Kocsis Enikővel 83 hektárnyi védett természetvédelmi területre. De Kunék sikerrel pályáztak a HNP földhaszonbérleti pályázatán is: a közzétett lista szerint Kun Péter és felesége összesen 514 hektárt kapott. Gőgös nyilatkozataira reagálva Kun Péter közleményt adott ki, amelyben így fogalmaz: tizenöt éve él családjával életvitelszerűen tanyán, családi gazdálkodóként állattartással foglalkozik, több száz jószágból álló, saját tulajdonú állatállománnyal rendelkezik, ami a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága által meghirdetett földhaszonbérleti pályázati eljárásban való részvételét lehetővé tette.
Hozzátette: bocsánatkérést vár el Gőgöstől, mert sem az értékelésben, sem a döntés meghozatalában semmilyen formában nem működött közre. Közölte azt is: „az általam elnyert területek kilencven százalékát már az elmúlt öt évben is én használtam”. Közleménye azzal zárult, hogy „a sajtóban megjelent híreket és nyilatkozatokat valótlan tartalmú, becsületemet, jó hírnevemet sértő rágalomnak tekintem, amely miatt a szükséges jogi lépéseket megteszem. Mindemellett követelem Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő úrtól, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot személyemet sértő kijelentései miatt”.
Ám Gőgös Zoltán szerint a 2011-es felügyelőbizottsági jegyzőkönyv kellőképpen alátámasztja azon megállapítását, hogy Kun Péter „bábáskodott” a földosztás körül, ráadásul ő maga hivatkozik a Fazekas Sándor miniszterrel való egyeztetésére is.
A tegnapi tárgyaláson a sajtó nem vehetett részt, mert a békéltetés még nem minősült nyilvánosnak, így lapunk munkatársait kiküldték a tárgyalóteremből. A mintegy húszperces tárgyalás után Gőgös Zoltán lapunknak azt mondta: esze ágában sincs bocsánatot kérni, mert erre nem neki van oka, hanem azoknak, akik kisemmiztek számos hajdú-bihari gazdálkodót. Mint mondta, mostantól a peres feleknek tizenöt napjuk van arra, hogy bizonyítékaikat eljuttassák a bíróságra, s megnevezzék a tanúikat, úgyhogy neki eltökélt szándéka, hogy tanúként beidézteti Fazekas Sándor minisztert, elvégre Kun Péter korábban éppen a tárcavezetőre hivatkozott. Tanúként idézteti be Szilágyi Gábort, a nemzeti park igazgatóját, valamint azokat a gazdákat, akiknek információjuk lehet a földosztás hátteréről és körülményeiről. Az ügy feltehetőleg októberben folytatódik a Debreceni Járásbíróságon.
