A közoktatás átalakítását irányító államtitkár, Hoffmann Rózsa ugyanis megvalósította Orbán Viktor álmát az egyeniskolákról és az egyentankönyvekről: mindent központosított. Az iskolákat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) sorolta. Ugyanakkor, miként az várható is volt, a központosítással minden fölborult, egy ekkora, frissen megalakított intézmény képtelen volt elvégezni a feladatát: a tankönyvek egy része nem érkezett meg időben az iskolákhoz, nem jutott elég kréta, papír, szinte minden szükséges eszközből hiány alakult ki. De ez csak a dolgok egyik szintje.

Egy másik, ennél jóval mélyebb, hogy Hoffmann Rózsa bizonyos szempontból nagyon is hatékony volt: a kormány ideológiai alapokra helyezte a közoktatást. Ennek vezérfonalát Balog Zoltán humánminiszter jelölte ki, aki tárcavezetői meghallgatásán azt közölte, hogy testi és lelki egészségre kell nevelni a gyermekeket. A lelki egészség megalapozására új nemzeti alaptantervet alakítottak ki, benne Wass Alberttel és Nyirő Józseffel például, kötelezővé – de választhatóvá – tették a hit- és erkölcstant. Ami a testi egészséget illeti: bevezették a mindennapos testnevelést. Ennek viszont még semmilyen feltétele nincs meg, ez tovább fokozza a káoszt az iskolákban.

De nemcsak a gyerekeket érintette az átalakulás, hanem a tanáraikat is: a pedagógusok életpályamodelljéhez kötve létrehozták a Nemzeti Pedagógus Kart (NPK), amelybe minden tanárnak kötelező belépnie. A kar lényegében az átalakításokat bíráló szakszervezetek szerepét hivatott átvenni úgy, hogy az állam tartja kézben, s az oktatók teljes egzisztenciája is az NPK-tól, továbbá a munkáltatói jogokat gyakorló Kliktől függ. A rendszerből következően mindennaposakká váltak a botrányok is, számos településen ugyanis olyan iskolaigazgatót neveztek ki, akit a tanárok és a szülők sem támogattak, s akadtak közöttük olyanok is, akiknek a kellő szakmai hátterük sem volt meg.

Tavaly már mindenki számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy nemcsak a Klik által irányított rendszer kaotikus, hanem maga a Klik is. Az Index nyilvánosságra hozta azt a miniszteri biztosi jelentést, amelyben egyebek mellett az állt: a Klik és elnöke tevékenységét „hibás gazdasági döntések, valótlanságok állítása, rossz vezetési stílus és a jobbító javaslatok figyelmen kívül hagyása” jellemezte. A 2013-as gazdálkodás szakszerűtlen volt, az idei költségvetésbe pedig eleve belekódolták a sok tízmilliárdos hiányt.

Nem véletlen, hogy Czunyiné Bertalan Judit, Hoffmann Rózsa utódja már bejelentette: őszig átalakítaná a Klik működését. A „napi rutin és hatékonyság érdekében” szükségesnek tart egyfajta decentralizációt. A tanulói teljesítményt mérő nemzetközi PISA-felmérést és eredményeit úgy értékelte, az mindig egy megelőző szakaszt vizsgál, nem a mérés évére jellemző szabályozásra reagál. A 2010-es kormányalakításkor már reagáltak az oktatás minőségi alapjainak lefektetésével, átalakításokkal. Ugyanakkor a köznevelés átalakítását tekintve nem lehet azonnal egyértelmű eredményeket felmutatni – jelezte.

Radó Péter oktatáskutató mindezt gyökeresen másképp látja. Lapunknak korábban azt mondta a folyamatról, hogy a Hoffmann-féle átalakítás kára már érzékelhető. Úgy fogalmazott: „Bármilyen fontos eredményességi mutatót nézünk, a szerint azonnali romlással reagált az oktatási rendszer az összes változtatásra, amit az Orbán-kormány megvalósított”.