A cél a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása, az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság, az új szolgáltatási rendszer pedig a kéményseprő szakmunkásoknak, mestereknek is kedvez, hiszen az ő szaktudásukra, tapasztalataikra a továbbiakban is szükség lesz – emlékeztet közleményében Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke Pogácsás Tibor államtitkár március 18-i parlamenti felszólalására. A politikus a kéményseprő-ipari törvény általános vitája során kérte az Országgyűlést, támogassa a szolgáltatás lakosság számára való ingyenessé tételét.

Az azóta eltelt több mint egy év során az újonnan felállított rendszerben alkalmazandó kéményseprők létszáma egyre csökken – állítja az érdekvédő. A törvényjavaslat indoklásában még 1350 főt jelölt meg a Belügyminisztérium, de mire megszületett a törvény, már csak 947 státust engedélyeztek. Ezt követően 450 állást hirdetett meg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amelyre a 750 pályázóból valójában mindössze 250-300 ember kívánnak alkalmazni, és a kiválasztásukat már az új csoportvezetőkre bízták.

Vámos szerint a drasztikus létszámcsökkentés egyetlen oka a feladatok csökkentése lehet. Ez viszont azt jelenti – hangsúlyozta –, hogy a kormány ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy az ingyenességért cserében csak jóval ritkábban jár ellenőrizni a kéményseprő, még ha ez halálos tragédiákhoz is vezet majd.

A szakszervezet a belügyminiszteri rendelet véleményezése során is kifejtette: szakmaiatlan és életveszélyes döntésnek tartják a kéményellenőrzések ritkítását, és mint az a felmérésekből kiderült, a lakosság is ragaszkodik a legalább évenkénti, de sokan akár a félévenkénti ellenőrzéshez is.

Éppen ezért azt szeretnék, hogy Magyarország kormánya ne csak a menekültektől és terroristáktól védje meg a polgárait, hanem a sokkal valósabb problémát jelentő „csendes gyilkostól”, a szén-monoxidtól is. Ehhez pedig – ha szükséges – a társadalom támogatását fogják kérni, mégpedig a politikai körökben manapság oly szívesen alkalmazott eszköz révén: népszavazást kezdeményeznek annak érdekében, hogy az állam törvényben garantálja a lakosság számára a legalább évenkénti kéményellenőrzést.

Vámos Csaba kérdésünkre elmondta: már a héten benyújtják a Nemzeti Választási Irodához a kérdésüket, amely arról szól, egyetértenek-e az emberek azzal, hogy a parlament törvényben szabályozza: a lakóingatlanokban használt kéményeket évente legalább egyszer ellenőrizzék. Szerinte a referendum elrendeléséhez szükséges kétszázezer aláírás összegyűjtése sem okozhat gondot, hiszen a kéményseprők a lakosság legszélesebb rétegeihez juthatnak el.

Az érdekvédő azért is bízik a sikerben, mert egy budapesti, 1500 fős mintán elvégzett közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek több mint nyolcvan százaléka szerint évente ellenőrizni kell a kéményeket és a tüzelőberendezéseket. Ezen belül húsz százalékos azok aránya, akik ennél gyakoribb vizsgálatot tartanának indokoltnak. Vámos ugyanakkor reméli, hogy a kormányzat visszavonulót fúj, és nem kell több milliárdot költeni egy olyan népszavazásra, amelynek érvényességében maga sem bizonyos.

A katasztrófavédelem által közzétett adatok különben cáfolni látszanak az érdekképviselet adatait. A szervezet honlapján az olvasható ugyanis, hogy a kéményseprést 15 megye mintegy 1800 településén veszik át, és több mint négyszáz embert foglalkoztatnak majd. A fővárosban – ahol a legtöbb a kémény van az országban – és 1300 más helyen a szolgáltatást viszont nem ők biztosítják, hanem a korábbi cégek. Így ebből valóban nem lehet levonni azt a következtetést, hogy összességében kevesebb kéményseprőt foglalkoztatnának.

Vitatja a számokat Vámos is: maga Heves megyében dolgozik – ahol az OKF lesz a szolgáltató –, és ott a korábbi ötvenből a katasztrófavédelem csak húsz főt foglalkoztat tovább. Ha pedig a kémények ellenőrzését nem kell évente elvégezni, a fővárosban a kéményseprők több mint felét el kell bocsátani – tette hozzá.

A katasztrófavédelem ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a kéményseprőknek – akiknek 230 ezer forint átlagfizetést ígérnek – autót adnak, a munkaszervezés javítása érdekében pedig mindenki tabletet kap. Ezért úgy gondolják, a kevesebb emberrel is több munkát lehet majd elvégezni. Az OKF különben csak a lakossági kéményeket ellenőrzi, és a vállalkozások számára ezt a szolgáltatást továbbra is piaci alapon biztosítják majd.