Nehéz lesz üzenni október 2-án az Orbán-kormánynak

A választási irodától kapott tájékoztatás szerint nem gondoltak rá, hogy ez egyszer érdekes lehet, de a rajzok fele az érvényes igeneket, fele az érvényes nemeket mutatja. Így nem állíthatja senki – vélik –, hogy a szavazatszámlálókat bármilyen módon befolyásolni akarnák. Emellett van hat további kép, és azokon az érvénytelen voksokra adnak példát.

A szabályok amúgy jó ideje változatlanok: érvényesen szavazni a jelölt neve vagy a válaszlehetőség mellett vagy felett levő körben elhelyezett két egymást metsző vonallal kell. Ez lehet iksz vagy kereszt, a lényeg az, hogy a vonalak a karikán belül találkozzanak. Aki tehát érvényesen akar voksolni, az egyik karikába tegyen ikszet, aki érvénytelenül, az dobja be az üres szavazólapot, ha pedig bizalmatlan, és csalástól tart, mindkét körben helyezzen el két egymást metsző vonalat. Figyelve arra, nehogy metszéspontjuk kicsússzon a rubrikából.

Az sem számít, hogy mekkora az iksz vagy kereszt, ezért akár egy teljes hosszában áthúzott szavazólap is lehet érvényes, ha a vonalak a körön belül találkoznak. A lapon szereplő minden egyéb megjegyzést, ábrát viszont figyelmen kívül kell hagyni – legyen az akár a kormánynak szóló üzenet vagy rajz. Ugyanígy azt is, ha valaki bekarikázza, aláhúzza az általa kívánt választ, esetleg pipát tesz a körbe vagy befeketíti azt – azaz szándékát egyértelműen, de nem egymást metsző vonalakkal jelzi.

Korábban nem adtak ki ilyen részletes útmutatót, de az NVI elnöke, Pálffy Ilona szerint az egységes jogértelmezés érdekében fontos, hogy a szavazatszámlálóknak segítséget nyújtsanak a vitatott esetek eldöntéséhez. A legutóbbi országgyűlési választáson is előfordult, hogy hibásan minősítettek érvényesnek olyan szavazólapokat, amelyeken a jelölt nevét aláhúzták, de a körbe nem rajzolták be az ikszet. Ám hangsúlyozta, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjai esküt tesznek, és annak megfelelően őrködnek a választás tisztasága felett. Így a feltételezést is visszautasítja, hogy bárki csalni akarna.