Márpedig ez kellene ahhoz, hogy Orbán Viktor érvényes népszavazással a háta mögött folytathassa harcát a brüsszeli uniós intézményekkel szemben. „A lándzsa hegye akkor is fényes, ha az érvényességi küszöb alatt teljesítünk, de ha érvényes a referendum, a lándzsa jobban látszik Európában” – jelentette ki lapunknak az egyik befolyásos választókerületi vezető. Csakhogy tudomása szerint azokban a körzetekben is, amelyek egyébként Fidesz–KDNP-s fellegvárnak számítanak, a standolás és a lakossági fórumok sora ellenére is csak az érvényesség határán mozog most a választók aktivitása. Emellett voltak olyan választókerületi elnökök, akik mindössze 30-40 százalékos mozgósíthatóságról tudtak beszámolni.
|
Lázár János a migránsveszélyről beszél, de sok fórumon inkább a nyugdíjakról kérdezik
Kelemen Zoltán Gergely / MTI |
Noha a Miniszterelnökséget vezető Lázár János ezt visszautasította, a lapunk által megkérdezett fideszes politikusok tényként kezelték, hogy október 2-a után a Fidesz-vezérkar, illetve
a miniszterelnök átnézi az aktivitási mutatókat, azaz áttekintik, hogy milyen hatékonyak voltak a fideszes politikusok, körzetükben hányan adtak le érvényes szavazatot, hányan szavaztak nemmel.
E számsorok lendítik előre vagy pecsételik meg a kormánypárti képviselők, illetve városvezetők pályafutását.
Volt, aki azt panaszolta munkatársunknak, hogy a 2008-as szociális népszavazásra könnyebb volt „középről” is elvinni a választókat az urnákhoz, mert a 300 forintos vizitdíj pénzkérdés volt a számukra. Most viszont a dübörgő kormánykampány polarizál, a politikai széleken vált ki erős indulatokat, ráadásul az ellenzék a bojkottfelhívással és az érvénytelen voksokra buzdítással rontja az érvényességi esélyt.
A fideszes lakossági fórumokon a kormány által gerjesztett kampányhangulat ellenére sem tolonganak a résztvevők,
akkor sem, ha miniszterek a meghívott előadók. Egy, az ország északi részében parlamenti mandátumot szerző képviselő lapunknak azt mondta: minden rendezvényen ugyanazokat az arcokat látja. Arról nem is beszélve, hogy amikor a fórum végén föltesznek négy-öt kérdést, azok közül egy érinti a bevándorlást, a többi helyi problémákról vagy nyugdíjügyekről szól.
Lázár csütörtökön a Kormányinfó sajtótájékoztatóján kérdésünkre viszont már arról beszélt, mi történik akkor, ha eredményes lesz a népszavazás. Szerinte ez felhatalmazza a kormányt arra, hogy az alaptörvény és az európai jogi keretek módosítását kezdeményezze.
Ez több annál, mint amit Orbán Viktor mondott az Origónak adott interjúban. A kormányfő úgy fogalmazott: idő előtti lenne elárulni, mi a következő lépés, azt ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg. „Először: legyen meg a népszavazás. Ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mint ha satnyább” – emelte ismét a tétet saját párttársai előtt is.
Juncker megérti Magyarországot, a magyar kormány nem érti Junckert
Ha Lengyelország és Magyarország nem akar befogadni menedékkérőket, a schengeni határok védelméhez való fokozott hozzájárulásukkal is kimutathatják szolidaritásukat – ezt az ajánlatot maga Jean-Claude Juncker fogalmazta meg csütörtökön Brüsszelben. Az Európai Bizottság elnöke szerint a két ország amúgy is sok ukrajnai menekültet fogadott be. A kijelentés nem illik a kvótareferendum lázában égő magyar kormány világképébe. Lázár János azzal hárította el Juncker gesztusát, hogy a kormány nem foglalkozik politikusi nyilatkozatokkal, „mert az Európai Bizottság kötelező kvótát akar”, az Európai Parlament pedig hamarosan megkezdi a javaslat vitáját, és várhatóan többségben lesznek a terv támogatói.
Kovács Zoltán sem ünnepelte a magyar álláspont győzelmeként Juncker szavait, a kormányszóvivő mindössze annyit közölt a Népszabadsággal: szeretnék előbb látni a hivatalos hírt. Juncker egyébként Orbántól vehette érvelését. A magyar kormányfő mondta azt fél éve Brüsszelben, hogy százezerhez közelít az Ukrajnából Magyarországra érkezettek száma. Ennyi menekültnek nyomát sem találni, hivatalosan csak hatvanan kértek az első fél évben védelmet. Ugyanakkor az ukrán sajtóban megjelentek olyan adatok, amelyek szerint mintegy 124 ezer ukrán kért magyar állampolgárságot, ötven százalékuk azonban jogellenesen. Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövet az egy évvel ezelőtti állításokból nem cáfolta a kérelmek számát, csak azt jegyezte meg, hogy a törvénysértők említett aránya túlzó. Hogy hány ukrán állampolgárságú menekült tartózkodik ma Magyarországon, arról a budapesti ukrán konzulátusnak nincsenek adatai.
