Rogán Antal szerint nincs szükség kötelező lakcímnyilvántartásra Magyarországon, a Fidesz frakcióvezetője erről az ATV vasárnap este sugárzott, Szabad szemmel című műsorában beszélt.

A frakcióvezető hozzátette, hogy szeretne egy ilyen indítvánnyal élni a parlamentben. Véleménye szerint az államnak nem kell nyilvántartania senkinek a lakcímét, ez a helyi önkormányzatok feladata lehet. Bőven elegendő, ha az állam arról tart nyilván adatokat, hogy az állampolgár befizette-e az adót, vagy sem – mondta a frakcióvezető.

Rogán Antal úgy fogalmazott: a kötelező lakcímnyilvántartás "egy szocialista csökevény, egy maradvány abból a korszakból, amikor az állam mindent nyilvántartott a polgárairól, és mindent leszabályozott."

Minderről a választási törvény, illetve a regisztráció kapcsán nyilatkozott a Fidesz frakcióvezetője. Kifejtette, hogy a választói névjegyzék abban különbözik a kötelező nyilvántartástól, hogy az ember maga dönti el, bekerül-e egy ilyen adatbázisba, vagy sem. A regisztrációhoz a lakhely szerinti jegyzőhöz kell fordulni, ahol a helyi önkormányzat le tudja ellenőrizni a lakcímadatok helyességét. Hozzátette, hogy ha valaki nem regisztrál, akkor értelemszerűen a választási jogával sem élhet. 

Szocialista csökevény?

„Ha már egy kormánypárti politikus is félti a személyes adatainkat az államtól, én azt követelem, hogy a Terrorelhárítási Központ ne tekinthessen be a központi nyilvántartásokba” – jelentette ki Rogán Antal felvetése kapcsán Tóth Zoltán közigazgatási szakértő.

Egészen 1985-ig nem működött Magyarországon központi népesség-nyilvántartás, csupán ágazati nyilvántartások léteztek – mondta el Rogán felvetésével kapcsolatban Tóth Zoltán, aki a rendszerváltozás után néhány évig az akkori Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal (ma Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) vezetője volt.

Az intézménybe annak idején amerikai szakértők is ellátogattak, és nem kis irigységgel állapították meg, hogy itt milyen jó rendszert sikerült kialakítani. Az Egyesült Államokban – főként politikai megfontolásokból – nem hoztak létre központi nyilvántartást, hanem az USA 1100 megyéjében csak helyi adatbázisok vannak – közölte Tóth Zoltán.

A világ szinte valamennyi államában törekednek arra – hangsúlyozta a szakértő –, hogy a lakosság legfontosabb adatait, beleértve a lakóhelyet is, országosan egységes nyilvántartásban rögzítsék. Ha nálunk ezt valóban „szocialista csökevénynek” tartják, az Tóth szerint nem más, mint az unortodoxia egy újabb megnyilvánulása.

Rogán azonban valószínűleg nem gondolta át a javaslatát, mert ma 45 olyan igazgatási feladat létezik, amelyhez a központi népesség-nyilvántartás adataira van szükség. Ezek közül a fideszes politikus által említett adóbeszedés csak egy a sok közül, de ha az adóhatóság nem ismeri a polgárok lakcímét, hogyan veszi fel a kapcsolatot például azokkal, akiknek hátraléka van? – tette fel a kérdést a szakértő.

És mi legyen a nyugdíj- és egészségbiztosítási adatbázissal, a személyi igazolványok, a vezetői engedélyek, az útlevelek, a gépjárművek vagy éppen a bűntettesek, illetve a szabálysértők központi nyilvántartásával? – sorolja az aggályokat Tóth, hozzátéve: most újabb nyilvántartást hoznak létre a hadkötelezettekről. Rogán javaslata alapján ezek sem tartalmazhatnák senkinek a lakcímét.

Lehetséges persze, hogy az emberek lakóhelyét kizárólag a helyi önkormányzatok tartsák nyilván, de akkor Rogánnak kerületvezetőként Tóth szerint azzal kell számolnia, hogy polgármesteri hivatalának köztisztviselői munkaidejük nagy részében állami szervek és más önkormányzatok adatigénylési kérelmeinek tesznek majd eleget.

Az informatikai rendszerek mai fejlettségi szintje mellett lehetőség van persze arra is, hogy a mintegy 3200 önkormányzat adatbázisaihoz bárki közvetlenül hozzáférjen, és akkor valóban nincs szükség a lakcímadatok központi nyilvántartására. De ebben az esetben nem változott semmi, hiszen az állam változatlanul mindent tud rólunk – jelentette ki Tóth.

A szakértő szerint elképzelhető tehát egy olyan rendszer, amelyben a polgárok személyes adatainak nyilvántartását decentralizálják, viszont az jóval többe kerülne, miközben adatvédelmi szempontból semmivel lenne kevésbé aggályos. Mellesleg a központi népesség-nyilvántartás előnyeit a polgárok is élvezhetik – mondta –, mert igen sokan az adatbázis alapján kerülhetnek kapcsolatba hozzátartozóikkal vagy régi iskolatársaikkal, elfeledett barátaikkal.

A tridenti zsinattól a központi népesség-nyilvántartásig

A népesség-nyilvántartás alapja az anyakönyv volt, amelynek elveit az 1563-as tridenti zsinat fektette le – tájékoztatott Tóth Zoltán. Az állami feladatok – ezek akkor elsősorban a honvédelmi igazgatást, valamint az adó- és a járványügyet jelentették – ellátása érdekében az anyakönyv vezetését 1896-ban államosították. Ennek ellenére az első világháború idején – valóban működő központi nyilvántartás híján – nagyjából az érintettekre bízták, hogy a felhívásra bevonulnak-e.

Az 1938-ban meghirdetett győri hadseregfejlesztési program keretében a kormány viszont már elrendelte, hogy az anyakönyvi folyószám alapján – amelynek alkalmazását Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány máig elismert szakembere szorgalmazott – kell mindenkit nyilvántartásba venni.

Ez a mai személyi szám elődjének tekinthető, s akkor a honvédelmi igazgatás alapjául szolgált. Így a hadkötelezetteket e nyilvántartás alapján hívták be, de az adatbázist felhasználták a zsidó származású személyek felkutatása érdekében is.

A második világháborút követően fogalmazódott meg az igény, hogy az állam vegye számba a területén élő valamennyi polgárát. Ennek érdekében vezették be a személyi igazolványt, amivel valamennyi 14 évnél idősebb személyt elláttak, és az adataikat közhiteles nyilvántartásban rögzítették.

Később az állami feladatok ellátása érdekében ágazati nyilvántartások sorát hozták létre. A honvédelmi tárca a hadkötelezetteket tartotta nyilván, más minisztériumok a jogosítvánnyal vagy útlevéllel rendelkezőket, illetve a nyugellátásra jogosultakat, az elítélteket, később az adófizetésre kötelezetteket lajstromozta.

Végül kialakítottak egy olyan rendszert, amely számos más adatbázist tartalmaz: ma a népesség-nyilvántartás részeként működik egyebek mellett a vezetői engedéllyel és útlevéllel rendelkezők, valamint a bűnelkövetők nyilvántartása, s tartalmazza a gépjármű-adatbázist is.