Az érintettek a napokban megkapták a választ Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől. A tárcavezető azt a meghökkentő állítást fogalmazta meg: „Éppen a nemzeti park igazgatóságok jelezték, hogy a vagyonkezelési jog fenntartása nem szükséges.” Ez forrásaink szerint egyrészt nem igaz – az amúgy is folyamatos elvonásokkal sújtott nemzeti parkoknak évente közel félmilliárdos elvonást jelent, hogy így elesnek a szóban forgó földek után járó támogatásoktól –, ráadásul nem is lenne joguk arra, hogy lemondjanak a jogról, amit a természetvédelmi törvény ruházott rájuk.
A kormány más csatornákon is jelentős forrásokat vesz el a nemzeti parkoktól: az az intézkedés, amely az 1200 hektár fölötti birtokok esetében elvonja a földalapú támogatást, a legsúlyosabban épp a tíz nemzeti parkot érinti, összesen mintegy 2,3 milliárd forinttól fosztva meg azokat. A két említett intézkedés annyi pénzt érint, amennyi a természetvédelmi intézményrendszer költségvetési össztámogatása, vagyis példátlanul durva megszorításról van szó. Ráadásul a fogyókúra ezzel korántsem ért véget: már a parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely az állami tulajdonba kerülő földeket közvetlenül az NFA-hoz irányítja, és védett földek adásvételénél a nemzeti parkok jelenlegi elővásárlási jogát is az NFA-ra ruházza.
|
Példátlanul durva megszorításról van szó
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A törvényjavaslat szerint 2018-ig be kell fejezni a magánkézbe került egykori termelőszövetkezeti földek közül a legértékesebb természeti területek kisajátítását, ami azt jelenti, hogy a következő választás előtt hatalmas kiosztható földvagyon kerül az NFA-hoz, és az említett földek további sorsára, a természetvédelmi kezelésre a nemzeti parkoknak nem lesz érdemi befolyása. A fentiek érthetőbbé teszik azt az értesüléseink szerint hamarosan konkrét formát öltő kormányzati elképzelést, amely formálissá tenné az intézmények további szerepét, vagy meg is szüntetné a nemzeti parki igazgatóságokat.
A folyamatot már a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes is elítélte állásfoglalásában. Szabó Marcell felhívta a figyelmet, hogy a lépés jó eséllyel alkotmányellenes: egy korábbi alkotmánybírósági határozat szerint a védettség jogszabályban rögzített szintje utólag jogszerűen nem csökkenthető, és „minden olyan esetleges átszervezés, amely során a védett természeti területek természetvédelmi vagyonkezelése megszűnik, illetve a vagyonkezelés a nemzeti park igazgatóságoktól egy nem természetvédelmi alapfeladatra rendelt szervhez kerül át, sértheti az egészséges környezethez való alapjogot, így alkotmányos visszásság aggályát veti fel.”
