A földpályázatot két és fél hónap késéssel, 2013. november 30-án bírálták el. A meghirdetett 19 földrészlet közül mindössze hármat nyert meg a zrt., kizárólag olyat, amelyre nem akadt versenytársa. Az összes többit másnak adták – furcsa körülmények között. Ez ki sem derült volna, ha Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője meg nem nyeri a pert az NFA ellen, hogy a bírálati lapok közérdekű adatokat tartalmaznak, és kérésre ki kell adni őket.
Vidmann kikérte azokat az iratokat, amelyek a cégét érintették. A haszonbérleti pályázatok elbírálásakor vannak objektív és szubjektív elemek. Az objektív ügyekben a legjobb mutatói voltak a zrt.-nek – csakhogy az egész pályáztatást úgy találták ki, hogy a gazdálkodási tervre adható a legtöbb pont. Annak elbírálása pedig szubjektív megítélés kérdése, hogy annak adhassák a földet, akinek akarják.
A Városföldi Agrárgazdaság Zrt. esetében azonban hibát követtek el. Először azt a három pályázatukat bírálták el, ahol nem voltmás jelentkező. Hárman bíráltak: az NFA Bács-Kiskun megyei irodavezetője és két beosztottja. Az első három esetben még öt pontot adtak a gazdálkodási tervre, mert úgy látszott, nincs tétje a pontszámnak. Ha nem kerülhetett volna nyilvánosságra, hogy hány pontot kapott a Vidmann család cége vesztesként, és az milyen részpontszámokból állt össze, akkor sohasem derült volna ki, hogy az NFA bírálói szó szerint ugyanarra a gazdálkodási tervre öt pontot adtak, amikor nem volt versenytárs, de csak egyet, más esetben kettőt, amikor volt konkurens. A bírálati lapokból egyértelműen bebizonyosodott: a legfőbb cél az volt, hogy a zrt. sehol se nyerjen, ahol más is pályázott.
|
| Korponai Tamás / Népszabadság |
Feltűnő, hogy igen nagy részben nem városföldi családi gazdálkodók, pláne nem régi állattenyésztők nyertek, hanem kecskeméti, nyárlőrinci, helvéciai emberek, akiknek már amúgy is rengeteg földjük van, állatuk alig – másfajta vállalkozásból ismerős a nevük.
Vidmann Zoltán szerint ha nem történik változás, akkor fokozatosan le kell vágni a 3000 szarvasmarhát, elbocsátani az állatgondozókat, de a növénytermesztők, szállítók, adminisztratív dolgozók egy részét is. Borítékolható, hogy a nyertesek nem adnak állást a zrt.-től utcára kerülőknek, mint ahogyan az állattenyésztőknek a közeli Mercedes-gyárban sem lesz új lehetőségük. Másfajta munkásra van ott szükség – arról nem is beszélve, hogy az állatgondozók többet keresnek, mint a Mercedesnél a szalagmunkások.
Domján Gergely, a Nemzeti Agrárkamara Bács-Kiskun megyei elnöke, a Magosz alelnöke – egyike azoknak, akik jelentős földet nyertek el abból, amit eddig a Városföldi Agrárgazdaság Zrt. használt – nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre.
Vidmann Zoltán feljelentést tett a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon okirat-hamisítás és csalás gyanúja miatt. A rendőrségtől azt a tájékoztatást kaptuk, büntetőeljárást indítottak ismeretlen személy ellen hivatali vesztegetés gyanújával.
Pontszámok és politikai irányelvek
Kérdésünkre dr. Mészáros Gergely, az NFA jogi és sajtóreferense azt válaszolta, hogy a földhaszonbérleti pályázatokat az egyes földterületek sajátosságait figyelembe vevő objektív és szubjektív agrárszakmai szempontrendszer szerint értékelik. Figyelembe veszik a földbirtok-politikai irányelveket. Az eltérő művelési ágakra benyújtott azonos tartalmú gazdálkodási tervek nem érdemelhetnek automatikusan azonos pontszámot. Másként kell értékelni azokat szőlő, rét vagy szántó művelési ágban. Az értékelés függ a földterület nagyságától, minőségétől és művelési ágától. Az NFA által felállított bírálóbizottságok figyelembe veszik a törvényes és szakmai szempontrendszert. Befolyásmentességüket és függetlenségüket jogszabály garantálja.
A Vidmann Zoltántól kapott információnk szerint ennek semmi köze a konkrét esethez. A Városföldi Agrárgazdaság Zrt.-nek mind a nyertes, mind a vesztes pályázatai hasonló minőségű, egymás mellett vagy közelében lévő szántóföldekről szóltak. A földbirtok-politikai irányelv legfeljebb az lehetett, hogy megpróbálják ellehetetleníteni a zrt.-t.
