Továbbra sem tudni, hogy milyen lesz pontosan az a választási rendszer, amely alapján megválasztják majd a 2014-es országgyűlési választásokon a következő Országgyűlés tagjait. A Fidesz-elnökség által felvetett (egyfordulós, vegyes rendszer, körülbelül 100 egyéni és 100 listás mandátum, kompenzáció nélkül), de teljes részletszabályaiban még nem ismert szisztéma egyelőre az ellenzéki pártok által teljes elutasításra talált.

Az MSZP arányosabb, pusztán listás rendszer felé tolná a kompromisszumot, a Jobbik a vegyes, kompenzációs német rendszert favorizálja, az LMP pedig információink szerint egy teljesen új reformcsomagot fog benyújtani a napokban.

A Népszabadság megbízható értesülései szerint a Karácsony Gergely, Ertsey Katalin és Schiffer András által jegyzett törvényjavaslat magyarországi lakóhelyhez kötné a szavazati jogot és egy 245 fős Országgyűlést állítana fel. Ebből 135 egyéni választókerület lenne, országos listán 25, míg kompenzációs listán 85 mandátum lenne kiosztható. Az egyéni körzetekben maradna a kétfordulós szisztéma, vagyis első körben csak akkor lenne győztes, ha valamelyik jelölt megszerzi a szavazatok több mint felét.

Úgy tudjuk, számos újdonság szerepel a reformcsomagban. Brit példára az LMP felállítana egy Választókerületi Bizottságot, amely az új körzethatárok megrajzolását végezné. Elnöke a KSH elnöke lenne, míg tagjai az Országos Választási Bizottság elnöke, illetve az MTA elnöke által kinevezett választójogi és/vagy társadalomföldrajzban jártas szakember. Emellett morális garanciákat kellene adnia a képviselőjelölteknek: biztosítani például, hogy az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdonában álló ingatlanok bárki által lekérdezhetőek legyenek, vagy hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában bárki megismerhesse, hogy vannak-e olyan iratok, amelyek bármilyen szolgálati, vagy társadalmi kapcsolati viszonyt bizonyítanak.

Szintén újítás a nemi kvóta, amely biztosítja, hogy ha az országos listán, illetve a kompenzációs listán két egymást követő helyen azonos nemű jelölt szerepel, a soron következő helyen ellenkező nemű jelöltet kell állítani.

A törvényjavaslatban megjelenik a preferenciális szavazás lehetőségének megteremtése is: a választópolgár az országos listára úgy is szavazhat, hogy megjelöl egy, az adott országos listán egyébként szereplő jelöltet.

Az LMP-s reform kidolgozói a mandátumszerzési küszöböt öt százalékról háromra csökkentenék, ami a rendszergyakorlat szerint a kisebb pártoknak kedvez. Információink szerint az ökopártiak a napokban nyújtják be a törvénycsomagot, amely tartalmát illetően vélhetően a többi ellenzéki párt számára is - akárcsak részleteiben is, de - támogatható lehet.