Rosdy Tamást a rendőrség, illetve korábban tárgyaláson kívül hozott végzésében a PKKB felelősnek mondta ki a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog, valamint a gyülekezésen való részvétel jogának megsértésében, és pénzbüntetésre ítélte. Ezeket a határozatokat helyezte hatályon kívül a PKKB egy másik tanácsa a nyilvános tárgyaláson, mert álláspontja szerint az állami ünnep nem állampolgári kezdeményezés alapján szerveződik, így nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá. Egyébként ezt a jogi véleményt fejtette ki korábban az esetben vizsgálódó Szabó Máté ombudsman és a Független Rendőrségi Panasztestület is.

Ugyanakkor a bíró a szóbeli indokolásában megjegyezte azt is, hogy a véleménynyilvánítás joga nem korlátlan, nem teheti lehetetlenné mások e jogának gyakorlását, illetve annak módja megvalósíthat szabálysértést, ha például riadalmat, megbotránkozást kelt. Jelen ügyben azonban ez nem történt meg - tette hozzá.

Rosdy Tamás egy társával, Hernády Zsolttal március 15-én délelőtt a Kossuth téren, az állami ünnepség alatt percekig azt kiabálta: "Gyurcsány takarodj! Mondjon le! Hazaáruló!" Rosdy Tamás tettük indítékáról a tárgyaláson elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc előre bejelentett, nem zárt területen zajló nyilvános megjelenése évek óta a Kossuth téri zászlófelvonásra korlátozódott, ezért ők úgy döntöttek, ekkor fogják kifejezni azt a véleményüket, hogy nem alkalmas és nem is méltó Magyarország miniszterelnökének, tevékenysége kárt okoz az országnak.

Amikor a zászlófelvonástól több mint száz méterre, a Kossuth téri kordonokon kívül elkezdtek kiabálni, a körülöttük lévők egy része - főként idős emberek - elkezdték őket lökdösni, rángatni, majd rendőrök érkeztek, és szabálysértés miatt megbilincselték, majd előállították mindkettőjüket a Gyorskocsi utcai rendőrségi épületben. Így hozzávetőleg két percig gyakorolhatták szabadon a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat - mondta el Rosdy Tamás.

Hernády Zsolt, az eset másik szereplője a tárgyaláson tanúként elmondta, hogy a rájuk támadók jól láthatóan "odavezényelt" emberek voltak, akiket a helyszínen is irányított egy ember. Arra a bírói kérdésre, hogy ünnepelni vagy véleményt nyilvánítani mentek-e az állami ünnep helyszínére, Rosdy Tamás elmondta: szerinte a kettő nem zárja ki egymást, az eset kapcsán viszont felvetődik a kérdés, hogy lehet-e Magyarországon szabadon véleményt nyilvánítani és ünnepelni. Rosdy Tamás az esetről készült és a tárgyaláson bemutatott videofelvételek kapcsán határozottan állította, hogy rendőri figyelmeztetést nem hallott, a rendőrség felvételeit manipuláltnak, összevágottnak tartja.

A Független Rendőrségi Panasztestületnek a tárgyaláson ismertetett álláspontja szerint a Rosdy Tamással szembeni rendőrségi eljárás szinte minden pontján kifogásolható, a demonstráló emberi jogait, méltóságát sértette, és ha egyáltalán volt is rendőri felszólítás, az a testület szerint halk, alig hallható volt. A tárgyaláson ismertették Bencze József országos rendőrfőkapitány határozatát, amelyben helyt adott Rosdy Tamásnak a rendőri eljárással szemben a rendőrségen tett panaszának. A rendőrség mint szabálysértési hatóság jogi képviselője ugyanakkor azt kérte a tárgyaláson a bíróságtól, hogy ne vegye figyelembe az országos rendőrfőkapitány határozatát.

A jogi képviselő azzal érvelt, hogy senki nem nyilváníthat úgy véleményt, hogy azzal mások véleménynyilvánításhoz fűződő jogát zavarja, akadályozza. Rosdy Tamás pedig szerinte a szabad véleménynyilvánítás ezen határát átlépte, amikor az állami ünneplés békés résztvevői között kiabálni kezdett.

Ugyancsak csütörtökön, egy másik tárgyaláson megszüntette a PKKB Rosdy Tamás társának, Hernády Zsoltnak a szabálysértési ügyét is, hasonló indokokkal, azaz hogy miután az állami ünnep nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, Hernády Zsolt sem követhette el a gyülekezési joggal kapcsolatos szabálysértést.