A tábla szóbeli indoklásában többek között azt emelte ki, hogy a költségvetési adatok szabályszerű közzétételének elmulasztása esetére a jogszabályok nem rögzítenek jogkövetkezményeket, szankciókat, továbbá hogy a bíróságot nem lehet politikai és erkölcsi állásfoglalások kinyilvánítására használni.

A másodfokú részítélet helybenhagyta és jogerőre emelte a Fővárosi Bíróság polgári perben meghozott első fokú döntését.

Kalmár László elsőrendű felperes az ítélethirdetést követően újságíróknak arról beszélt, hogy a kereset el nem bírált részében első fokon folytatódó perben még vizsgálhatja a bíróság, hogy valós és teljes körű volt-e a költségvetési adatok 2006. tavaszi nyilvánosságra hozása, és sor kerülhet a felelősség megállapítására is.

A polgári pert mintegy 200 magánszemély indította 2006-ban Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő, Veres János volt pénzügyminiszter és a Pénzügy Minisztérium lenne, mert álláspontjuk szerint a 2006-os választások előtt eltitkolták, illetve meghamisították a költségvetési adatokat.