A parlament 341 igen szavazattal és négy tartózkodással döntött arról, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére figyelemmel nem rendeli el a Seres Mária által kezdeményezett referendumot. Az Országgyűlés áprilisban már elrendelte a népszavazást, de az Ab új eljárás lefolytatására kötelezte a Házat, mert közben olyan törvény született, amely utólag érdemben befolyásolta a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát.

Összesen 605 ezren támogatták a népszavazási kérdést, amely úgy szólt, "egyetért-e Ön azzal, hogy az ország­gyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?" A parlament június 29-én kétharmados többséggel úgy döntött: jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők a javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik.

Ám a jogszabály nem oldott meg minden gondot, mert egyes parlamenti tisztségviselők javadalmazása a január 1-től hatályba lépő szabályok miatt a jelenleginél jelentősen több lenne, ezért a törvényt kezdeményező szocialista Göndör István megígérte, ősszel módosító indítvánnyal korrigálja a hibát.

Seres Mária a közeljövőben egy törvényjavaslatot akar átadni a parlamenti frakcióknak - jelentette be újságíróknak a parlamentben a Ház döntése után. Seres Mária úgy fogalmazott, az a törvényjavaslat, amely okafogyottá tette népszavazási kezdeményezését, átdolgozásra szorul, ezért napokon belül mérlegelésre átad egy törvényjavaslatot a parlamenti képviselőcsoportoknak, amely számára is rendezi a kérdést. Mint mondta, a módosításban azt fogja kérni, hogy a népszavazásban feltett kérdést beépítsék a törvénybe.

Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság korábban azért mondta, hogy okafogyottá vált a népszavazás, mert megszűnt a költségtérítés fogalma, helyette választókerületi pótlék van. Ez nem azt jelenti, hogy a képviselők nem kapnak pénzt, véleménye szerint annyi az előrelépés, hogy az adókötelessé fog válni.
Kijelentette, nem az volt a célja, hogy adókötelessé tegye a képviselői jövedelmeket, hanem az, hogy azok átláthatóvá váljanak. Ez úgy lehetséges, ha a képviselő azt a formáját választja az adózásnak, hogy számlákat gyűjt, de ez nem kötelező érvényű.

Közölte, most azt látja, hogy Magyarországon aláírásgyűjtésnek nem sok értelme van, mert "akarhatjuk ezt 200 ezren vagy kétmillióan, hogy ha 386-an nem akarják, akkor nem lesz belőle semmi". Azt mondta, nem készül politikai pályára, de egy másik kérdésre hozzátette, hogy az általa vezetett civil mozgalom színeiben indulni akar a 2010-es országgyűlési választásokon.