Gyulán eldőlt, még utalás sem lesz a választási regisztrációra. A kiszivárgott hírek szerint a fideszes és a KDNP-s képviselők ellenvetések és sajnálkozás nélkül – Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére – másfél óra alatt fogadták el az Alkotmánybíróság által formai okok miatt megsemmisített átmeneti rendelkezésekkel, illetve a taláros testület jogkörével kapcsolatos alkotmánymódosításokat.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető már Budapesten kedd délben azt mondta, a Fidesz és a KDNP az Alkotmánybíróság döntéseit messzemenően tiszteletben tartva terjesztik be az Országgyűlésnek az alaptörvény-módosítás javaslatát, napokon belül. Ezzel nemcsak a 2014-es választási feliratkozás lehetőségét vetették el, de Orbán Viktor "álmának" a 2018-as bevezetését is. Holott még kedd délelőtt is lehetett olyan véleményt hallani kormányoldalról, hogy "Gyulán esetleg feláll valaki, vitát generál, és mégis lesz javaslat legalább arra, hogy a regisztráció szabályainak megfogalmazásáról alkossanak még e ciklus alatt – élve a parlamenti kétharmaddal – sarkalatos törvényt. (Ennek viszont azért nem lett volna értelme, mert ha nem áll alkotmányos védelem alatt a törvény, az Alkotmánybíróság éppúgy megsemmisítheti, mint a választási eljárási törvény regisztrációról szóló passzusát.) 

A kommunizmus bűneit azért elítélik az Alaptörvényben

Az átmeneti rendelkezésekről szóló alkotmányos javaslatokat szigorúan az AB-döntésnek megfelelően fogalmazták meg – mondták lapunknak. Gulyás Gergely, a Fidesz-frakció ismert jogi szakpolitikusa – akit munkatársunk telefonon kérdezett meg – arra, hogy szerepelni fog-e az alkotmánymódosítások között, és így az Alaptörvényben is az MSZP mint utódpárt felelőssége az MSZMP által elkövetett bűnök vonatkozásában, közölte: "az MSZP szó" nem fog szerepelni az alkotmánymódosítás szövegében, így az Alaptörvényben sem. Viszont a kommunizmus bűneinek egyértelmű elítélése szerepelni fog – tette hozzá.

Az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezéseket felvezető szakasz azt tartalmazza, hogy "a Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei felelősek a második világháborút követő esztendők demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért; a kizárólagos hatalomgyakorlás és a törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért; a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért, az ország eladósításáért és versenyképességének végzetes lerontásáért". 

Az AB csak az Alaptörvényből vezetheti le döntéseit

Nem volt vita Gyulán az Alkotmánybíróság jogkörének a korlátozását célzó alkotmánymódosításról sem. Már megírtuk: Rogán Antal a "szűkítést" már korábban visszautasította, szerinte nincs szó "fideszes bosszúról" a regisztráció megsemmisítése miatt, az AB-jogkörök szélesednek, ezentúl a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhat az AB-hoz. – Ha az Alkotmánybíróság a jelenlegi alaptörvényből le tudja vezetni a döntéseit, akkor ennek semmilyen akadálya sincs az "égegyadta világon", hogy korábbi döntésekre hivatkozzanak a bírák. Én személyesen is tájékozódtam több alkotmánybírónál, és arról tájékoztattak: eddig is ez volt az ítélkezési gyakorlat. Ennek formális rögzítésére kerül sor az alkotmánymódosítással. Ezt semmiképp sem nevezném jogkörkorlátozásnak – tette hozzá Rogán Antal. "Ha másképp lenne, az Aranybulla alapján is lehetne döntést hozni, mert az ma már éppúgy nincs hatályban, mint az 1949. évi XX. törvény" – fogalmazott egy alkotmánybíró a frakcióvezető elmondása szerint.