Amint korábban beszámoltunk róla, többen is felvetették: Sólyom László köztársasági elnök megsérthette a hatályos jogszabályokat, amikor kitűzte az idei általános országgyűlési választások időpontját. A Legfelsőbb Bíróság (LB) azonban kétszer is kimondta: ha az államfő a törvényekkel ellentétes módon járt volna el, akkor sem marasztalhatná el egyetlen hatóság, de még a független bíróság sem. Erre - a parlamenti képviselők ötödének kezdeményezése alapján - kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult.

Elsőként ketten azt kifogásolták, hogy a külföldön szavazóknak húsvét vasárnap kell az urnákhoz járulniuk, amit a választási eljárási törvény kifejezetten tilalmaz. Ennek oka, hogy Sólyom április 11-re tűzte ki a szavazás első fordulóját, és a hatályos jogszabályok szerint a külföldi voksolást egy héttel korábban kell megtartani.

Ezzel kapcsolatban szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a húsvétra az önkormányzati miniszternek kellett volna ügyelnie. A választási eljárási törvény ugyanis felhatalmazza őt, hogy ha valamelyik választási határnap a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra esik, akkor más időpontot állapítson meg. Vagyis: a tárcavezetőnek a külföldi szavazást saját rendeletében a húsvétot megelőző vagy az azt követő időpontra kellett volna időzítenie.

Másodjára ugyancsak két magánszemély azt vetette fel, hogy az államfőt jogszabálysértő mulasztás terheli azért, mert nem határozta meg a külföldön történő szavazás időpontját. A köztársasági elnöki határozatban ugyanis csak az első és második fordulót tűzte ki, a külföldön történő szavazás napját viszont nem határozta meg.

A bíróság erről sem foglalt állást, de valóban kérdéses, hogy az elnöknek mindhárom időpontot meg kell-e jelölnie. Egyébként az államfő 2006-ban is csak az első és a második forduló napját tűzte ki, míg a külföldi voksolást a törvényből következő napon tartották meg.

Sólyom László köztársasági elnök beszél a Műegyetemen