galéria megtekintése

Nem véletlenül említette név szerint az Iszlám Állam Magyarországot

59 komment


Fekete Gy. Attila

„Ma Brüsszel és a reptér, holnap talán Portugália és Magyarország" – írta egyik legújabb fenyegető üzenetében az Iszlám Állam. Bakondi György szerint a kormány komolyan veszi a fenyegetést. Titkosszolgálati források szerint nem véletlenül említette név szerint is Magyarországot a terrorszervezet.

A brüsszeli terrortámadás csak a kezdete volt egy egész Európán és az Egyesült Államokon végigsöprő erőszakhullámnak, közölte saját médiahálózatán keresztül az Iszlám Állam, amely két külön üzenetben fenyegette meg Amerikát és Európát.

Kedden szemlézte a The Washington Times a dzsihadista híreket figyelő Middle East Media Research Institute írását, amelyben egyebek között az olvasható: „Ma Brüsszelre és repterére sújtottunk le, holnap akár Portugália vagy Magyarország is sorra kerülhet".

Ma még nem lehet tudni, hogy a fenyegetést egy esetleges Magyarország elleni terrortámadás előjeleként kell-e értékelni, vagy csak arról van szó, hogy az Iszlám Állam bővíteni próbálja a reményei szerint megfélemlített országok körét. Lapunk ugyanakkor biztos forrásból úgy tudja, a magyar titkosszolgálatok nemrég olyan információkhoz jutottak, amelyek legalábbis

 
nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az előbbi állítás állhat közelebb az igazsághoz.

Ezt látszik megerősíteni Bakondi György miniszterelnöki belbiztonsági főtanácsadó szerdai nyilatkozata, amely szerint a kormány komolyan veszi az Iszlám Állam hazánkat is nevesítő fenyegetését, „elemzi, értékeli ezt az információt, csakúgy, mint a belbiztonságot érintő összes fontos adatot". Bakondi emlékeztetett arra, hogy péntekre ötpárti egyeztetést hívott össze Pintér Sándor belügyminiszter a terrorellenes akciótervről, és megragadta az alkalmat, hogy felszólítsa az ellenzéket, hogy „a napi politikától eltávolodva támogassák a magyar emberek biztonságára irányuló fontos lépéseket, és közösen keressenek megoldásokat".

Pintér terrorellenes akcióterve volt a témája szerdán a Belügyminisztériumban tartott háttérbeszélgetésnek is, ahol kiderült: a szaktárca a '90-es évek végén felállított Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot alakítaná át Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtá (TIBEK).

A brüsszeli merényletek után Orbán Viktor másodfokú terrorkészültséget rendelt el
A brüsszeli merényletek után Orbán Viktor másodfokú terrorkészültséget rendelt el
Móricz-Sabján Simon

Az átalakítandó, a köznyelvben maffiaellenes központként emlegetett szervezetet annak idején azért állították fel, hogy megszüntessék a párhuzamos nyomozásokat. Korábban ugyanis gyakran megesett, hogy különböző nyomozóhatóságok egymástól függetlenül, egymás munkájáról mit sem tudva nyomoztak ugyanarra a bűnszervezetre. A TIBEK azonban nemcsak a rendőrség és az Alkotmányvédelmi Hivatal, hanem az összes nyomozóhatóság, valamint a hírszerzés és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok adatait is gyűjti és elemzi majd. A tárca vezetésének reményei szerint így kevesebb információ kallódik el. És senki nem spájzolhatja el ezután a maga információit, hogy aztán „villoghasson vele" a minisztere vagy a kormány előtt.

Másfélszeresére nőtt a terrorfenyegetettség érzése

A múlt heti brüsszeli merényletek után a magyarok csaknem kétharmada, 65 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy országa is terrorcselekmény célpontja lehet, míg a tavaly januári párizsi terrortámadás után 43 százalék gondolta így, ez másfélszeres növekedés – olvasható a Nézőpont Intézet Heti Válasz megbízásából készített kutatásában.

A felmérés szerint az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért szimpatizánsainak 49 százaléka, míg az LMP-szimpatizánsok 63 százaléka továbbra sem tart attól, hogy Magyarországon terrorcselekmény következhet be. A Nézőpont közölte: a magyarok többsége (70 százalék) már a tavaly augusztusi röszkei incidens előtt is úgy vélekedett, hogy az illegális bevándorlók között lehetnek terroristák is. Ez a meggyőződés a brüsszeli merényletek óta tovább erősödött, jelenleg a magyarok 81 százaléka tart ettől. Még a baloldali szimpatizánsok 57 százaléka is úgy válaszolt, hogy lehetnek terroristák az illegális bevándorlók között.

Elhangzott, hogy a közelmúltban az egyik titkosszolgálat szinte tényként közölte: órákon belül migránsáradat indul Magyarország felé Románián keresztül. Ez az értesülés úgy került a döntéshozók elé, hogy más szolgálatok információival nem vetették össze, azaz nem ellenőrizték. A háttérbeszélgetésen meg nem nevezett szolgálat által Temesvár térségéből várt migránsáradatról azóta sincs hír.

Tasnádi László rendészeti helyettes államtitkár újságírók előtt azzal indokolta az új szervezet felállítását, hogy a '70-es években jobb volt a nyomozóhatóságok és a titkosszolgálatok koordinációja, mint napjainkban. Nem azért, mert akkor mind egy minisztérium, a belügy alá tartoztak, most meg három minisztert szolgálnak. Hanem mert akkoriban még létezett egy olyan központi nyilvántartás, amelyhez mindenki hozzáférhetett.

Egyre többen tartanak terrorcselekménytől Magyarországon
Egyre többen tartanak terrorcselekménytől Magyarországon
Móricz-Sabján Simon

„Ma még Magyarországon is igen nehéz lenne hajnali kettőkor kideríteni, hogy egy terroristagyanús személyről mit tudnak a hatóságok", ismerték el a szolgálatok képviselői. Mert, ha valahol van is róla adat, nem biztos, hogy elérhető az, aki jogosult azt kiadni. De ha el is érhető, a főnöke engedélye nélkül ő sem adja át azt egy másik hatóságnak. És még hosszan sorolhatók azok az akadályok, amelyek ma megnehezítik a hatóságok közötti kommunikációt, és amelyeket a TIBEK-nek kell majd áthidalnia.

Ha ez így megy itthon, hogyan lennének képesek együttműködni Európa különböző titkosszolgálatai. Tasnádi szerint:

sehogy. A titkosszolgálati munka nemzeti hatáskörbe tartozik. Amíg nincs egységes európai érdek, nincs szoros együttműködés sem.

A jövőbeni telefonlehallgatásokkal kapcsolatban kiderült, hogy a szolgálatok komoly technikai fejlesztésre szorulnak, és ha megkapják, még akkor is csak kullognak majd a bűnözők és terroristák nyomában. Ezzel együtt ragaszkodnak ahhoz, hogy a főleg a fiatalok által kommunikációra használt népszerű alkalmazások valós időben lehallgathatók legyenek a titkosszolgálatok számára. A gyártók azonban nem igen hajlandók együttműködni.

Nem lesznek tömeges lehallgatások! – mondták. Nincs értelme, és nincs is annyi ember, aki a feleslegesen rögzített beszélgetéseket végighallgassa.

Sokan kritizálták a TEK közterületi jelenlétét, noha az utca emberét állítólag megnyugtatták a járőröző kommandósok. Hajdu János, a TEK főigazgatója szerint azért kellett a frekventált pontokra küldeni a kommandósokat, hogy a közelben legyenek, ha történne valami, és ne a laktanyából kelljen bevetésre indulniuk.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető