- Mióta beköltözött a főigazgatói szobába, pergőtűzben él. Kinevezésekor azonnal megvádolták egy kisgyerekkel kapcsolatos ellátási hibával. Aztán tavaly novemberben 40 perc alatt ért ki a mentő Békásmegyerre, a beteg, egy fiatal nő, meghalt. A minap nem sikerült meggyőzni a mentősöket, hogy szükség van arra az új protokollra, amelynek lényege, hogy az életmentésnél le kell állítaniuk a súlyos sérültek spontán légzését. Állja a sarat, de új főigazgatóként tényleg csak az az egyetlen problémája, hogy a szervezet „nem egységesen jött át a XXI. századba”?
|
„Azt elismerem, hogy amit csinálunk, azt tehetnénk szervezettebben, jobban” Teknős Miklós / Népszabadság |
- Igen. A felemlegetett esetek is erről szólnak. Egymillió feladatot végzünk el évente, mindig reflektorfényben. Vannak, akik azt hiszik, a csodára is képesek vagyunk, pedig nem vagyunk mindenhatók. De azt elismerem, hogy amit csinálunk, azt tehetnénk szervezettebben, jobban. Amikor a posztra kerültem, azt vállaltam, hogy egy év alatt mérhetően javítjuk a szakmaiságunkat, ehhez pedig rendszerszintű beavatkozásra van szükség.
- Pontosan mit kell ennek érdekében tennie?
- Egyebek mellett egységes eljárásrendeket bevezetni, olyanokat, mint az emelt szintű légútbiztosítás, amiről a Népszabadság cikkezett. A viták ellenére ez a legjobb eljárás, amit használhatunk, és ami ennek kapcsán történik a szervezetben, az is közelebb visz a céljainkhoz.
- Mivel magyarázza, hogy ez esetben néhány orvos, aki az eljárásrend visszavonását követeli, mindezt nem érti meg?
- Kommunikációs hibát vétettünk. Sokszor sok helyen elmagyaráztuk, most azt látjuk, ez nem volt elég, még több beszélgetésre van szükség.
- Nem túl gyakoriak ezek a hibák? Hiszen, ha jól emlékszem, a békásmegyeri fiatal nő halálának a vizsgálatát is ezzel zárta a mentőszolgálat…
- Lehet, naponta kétezer esetet látunk el, próbálunk nem hibázni. De a protokollra visszatérve, az elmúlt évtizedek alatt egyszer sem volt ekkora beavatkozás a rendszerben, mint most, így természetes, hogy a változás indulatokat kelt. A kritikus állapotú betegek légútbiztosításáról szóló irányelvek bevezetésének előkészítése, kommunikációja évek óta zajlik, azt hittük, mostanra mindenki érti, tudja, mi a cél, kinek mi a feladata. Tévedtünk.
- Van forráshiány a mentőszolgálatnál?
- Mihez képest?
- Ahhoz az 5,9 milliárdhoz képest, amit februárban kért a mentőszolgálat nevében az egészségügyért felelős államtitkárnak írt levelében.
- Nem tudom,milyen levélre utal, de azt hangsúlyozom: levelet nem, csak jelentéseket írok a főnökeimnek, ezek viszont állami vezetőknek szólnak, és szigorúan bizalmasak. Amennyiben ilyen van a birtokában, azzal levél- és egyéb titkokat is sért.
- Közpénzek felhasználásáról szól, tehát nem lehet titok, ebben nem értünk egyet. A kérdés ugyanaz: elég a pénz a mentőszolgálat működtetésére, vagy kell még hozzá 5,9 milliárd?
- Újra kérdem: mihez képest? Mert ha a mentőszolgálat feleennyi pénzt kap, mint most, akkor is működik, csak egy másik szinten. Minden attól függ, mi a cél, nekem az a dolgom, hogy a rendelkezésre álló forrásból hozzam ki a lehető legtöbbet. Az egészségügyben nincs az a pénz, amit ne lehetne elkölteni.
- Igaza lehet, mert épp az ön korábbi kutatásaiból tudom, volt ez jobb is, hiszen most van a legkevesebb mentőautó szolgálatban.
- Pontosan 711 felszerelt autó van, és ezeket most mind mentésre használjuk. Akkor, amikor csaknem ezer autónk volt, még a betegszállítás is az OMSZ feladata volt. Ez azóta elkerült tőlünk, mondhatni megfeleződött a feladat, miközben a kocsik száma nem csökkent ilyen arányban.
- Állítja, hogy olyan minőségű és mennyiségű mentőautó megy ki a betegért, amilyenre és amennyire szükség van? Mert ebben a levélben arról volt szó, ha nem jön meg az az 5,9 milliárd, korlátozni kell a mentést.
- Ha befut egy hívás, a mentésirányítónak el kell döntenie, hogy mi a probléma, igényel-e mentőt, ha igen, milyen szintű autót, szakembert, vagy a probléma nem is a mentőkre tartozik. Rövid ideje van a döntésre, nehezítve azzal, hogy a hívó a vonal túlsó végén nem profi szakember. Ez a munka hamarosan profibbá, pontosabbá válhat, mert most telepítjük uniós forrásból azt a modern mentésirányítási rendszert, ami a jelenlegihez képest sokkal eredményesebb lesz.
- Mitől?
- A hívást fogadók kapnak informatikai támogatást, a döntést segítő algoritmusokat. Tízből kilenc esetben a megfelelő szintű mentőerők mennek a helyszínre, ami pedig a magunk által vállalt 15 percen belüli kiérkezést illeti, az új rendszerrel tízből kilencszer ennyi időn belül érhet a beteghez a mentő.
- Ez azt jelenti, hogy a mágneses táblát lecserélik?
- Igen, május 26-án a mágnestábla a mentőmúzeumba kerül. De azért félretesszük arra az esetre, ha az informatika lebénulna, akkor is legyen majd mivel dolgozni. Az új mentésirányítás részeként egy táblagépet szerelünk be az új mentőkbe, minden, a mentéssel kapcsolatos információ azon gyűlik majd. Ez az informatikai rendszer a feladat elvégzéséhez logisztikai támogatást ad, pár másodperc alatt a beteg összes adata az orvos, a mentőtiszt, a mentőápoló rendelkezésére áll és az is, honnan hová kell vinni, mi a leg gyorsabb útvonal, hol van szabad ágy. Emellett figyeli majd az életjeleket, és mindezt egy adatbázisba gyűjti. S amint a kórházszektor készen áll arra, hogy ezt fogadja, egy gombnyomással átadható lesz a beteggel együtt. Ez a fejlesztés a mentőszolgálat életében evolúciós ugrás a korábbi kockás füzethez és mágnestáblához képest.
- Magyarul: lesz egy adathalmaz a kocsiban, amivel nem tudunk mit kezdeni?
- Hogyne tudnánk? Azokra a szakmai terápiás kérdésekre, amelyekre eddig csak úgy tudtuk meg a választ, ha kézzel átnyálaztunk több tízezer esetlapot, most néhány gombnyomás is elég lesz. De mondok jobbat, ha észleljük, hogy például péntek délutánonként egy csomópontban rendre baleset történik, akkor ebben az időszakban a közelbe tudunk küldeni egy mentőautót, vagyis gyorsan tudunk reagálni.
- Mindez mennyivel növeli meg a költségeket?
- Az autók működtetését hatékonyabbá teszi, magának az informatikának a költsége drágább, mint a kockás füzet, de cserébe jobban működik majd az életmentés. Ezt még nem tudjuk számszerűsíteni, a fenntartásáról csak hipotéziseink vannak.
- Az adatvédelmi aggályokat is leküzdötték?
- Zárt a rendszer, sokkal biztonságosabb, mint az eddigi papíralapú dokumentáció, az informatikával azt is meg tudjuk mondani, mikor, ki és miért nézett bele.
- A betegek mikor és mit vesznek majd észre a változásokból?
- Ha jól csináljuk, hamarosan. Azt fogják látni, hogy a korábbinál gyorsabban jutnak ellátáshoz, kevesebb szövődménnyel gyógyulnak.
Névjegy
BURÁNY BÉLA, az Országos Mentőszolgálat 46 éves főigazgatója 2013 áprilisában a Honvédkórház sürgősségi centrumának vezető posztját hagyta oda azért, hogy irányíthassa a mentőszolgálatot. Több mint húszéves mentőszolgálati tapasztalata van. A Vajdaságból jött Magyarországra orvoslást tanulni, az egyetemi évek alatt utcazenélésből élt, próbálta a gyógyítást és a gyógyszeripar képviseletét az orvoslásban. Szabadidejében szaxofonozik.
Burány Béla vallja: a zene is olyan, mint a mentés, van benne születés, halál és néha boldogság.