galéria megtekintése

Már követni sem tudják Dajcstomi eszeveszett száguldását

Meghatározó szerepet szán digitális fejlesztési programjának megvalósításában a kormány a könyvtárosoknak és a közgyűjteményi dolgozóknak. Csakhogy a négyezer könyvtár közül még mindig akad olyan, amelyben rendes internetkapcsolat sincs, a könyvtárosok bére pedig régóta nem nőtt.

Fedémesen nincs optikai kábel, helyi tornyocskákkal fogják a netet
Fedémesen nincs optikai kábel, helyi tornyocskákkal fogják a netet
Földi Imre / Népszabadság

„Európa egyik legambiciózusabbja a magyar kormány által meghirdetett digitális fejlesztési program, amelynek sikerre vitelében meghatározó szerep jut a könyvtáraknak és közgyűjteményeknek" – mondta a napokban egy konferencián ­Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. A dajcstomi néven mikro­blogot író politikus magyarázatként hozzáfűzte, hogy a könyvtárosok és a közgyűjteményi dolgozók közvetlen kapcsolatban állnak azokkal, akik még nem ismerhették fel a digitális korszakban rejlő lehetőségeket. Épp ezért – folytatta – „önök a digitális jólét nagykövetei".

Noha a miniszterelnöki biztos komoly szerepet szán a könyvtárosoknak a digitális analfabetizmus elleni harcban, akad olyan „nagykövet", aki – gyors internet, korszerű számítógép híján – kénytelen fegyvertelenül csatasorba állni.

 

Aki keresztülutazik a kis Heves megyei falucskán, Fedémesen, különös képződményeket láthat a házakon: rádióhullámokkal működő tornyocskákat, amelyekkel a he­lyiek a világhálóra csatlakoznak. A vétel sokszor rossz, egy kisebb vihar bedönti az egész rendszert. Azt remélik, hogy hamarosan vége a digitális rémálomnak, hiszen hosszú évek várakozása után talán idén tavasszal végre optikai kábellel látják el a falut, s akkor – ha nem is 4G-vel – ők is száguldozhatnak majd kedvükre a világhálón.

A könyvtárban most lassabb tempóban hetente háromszor tehetik ezt meg, hétfőn, szerdán és csütörtökön négytől hatig. Ekkor nyitja ki ugyanis az amúgy zárva tartott kétezer kötetes mozgó kis bibliotékát Varga Ferencné. Ő afféle mindenes a faluban: a polgármesteri hivatalt takarítja, eboltáskor összeírja a kutyatulajdonosokat, hetente háromszor pedig könyvtárosi feladatokat lát el. Azt mondta, hiába volt 2009-ben egy nyugdíjasoknak szóló számítógép-kezelői tanfolyam, a könyvtár három kis laptopját azóta is főleg a gyerekek és a fiatalok használják, középko­rúak és idősebbek alig. A diákok is inkább filmet néznek vagy játszanak, elvétve fordul elő, hogy valaki digitális adatbázisokat keres, vagy épp ügyfélkapun intézi a dolgait. Varga Ferencné leginkább e-mailezésre vagy az évi négy, kötelező könyvtári program képeinek és beszámolóinak feltöltésére használja a laptopot. Szerinte már az is nagy szó, hogy a 300 lelkes faluban 49-en hivatalosan is könyvtári tagok, bár közülük alkalmanként csak öten-tízen járnak be.

Varga Ferencné Fedémesen hetente háromszor nyitja ki a könyvtárat
Varga Ferencné Fedémesen hetente háromszor nyitja ki a könyvtárat
Földi Imre / Népszabadság

A négyszázötven fős észak-borsodi Füzéren és a hozzá tartozó kétszázötvenes lélekszámú Pusztafaluban a fedémesinél is rosszabb a helyzet: itt egyelőre nem is kecsegtetik őket, hogy széles sávú internettel látnák el a két falut – mondta Horváth Jenő, Füzér polgármestere. Szavai szerint számítógépeik még csak-csak lennének, de az internetkapcsolatuk siralmas, másodpercenként néhány kilobit, s az is folyton lekapcsol. Folyamatosan könyörögnek jobb technológiáért, de eddig süket fülekre találtak.

Tiszaderzsen viszonylag jól felszerelt a könyvtár számítógépekkel, és az internettel sincs gond, ám ide is leginkább a gyerekek járnak – mesélte Abádi Szabó Imre könyvtáros. Az idősebbek inkább azt kérik tőle, szkennelje be papírképeiket, hogy megőrizzék azt az utókornak. Legutóbb a helyi asszonykórus fordult hozzá segítségért, azt kérve, gépelje be, és több példányban nyomtassa ki telefonszámaik listáját, hogy könnyen elérjék egymást, ha változik a kóruspróbák ideje.

Kevés fizetés, sok munka

Az országban dolgozó könyvtárosok mintegy negyedét, 2500 tagot tömörítő Magyar Könyvtárosok Egyesületének főtitkára, Gerencsér Judit úgy vélekedett, hogy a digitális írástudás és digitális műveltség kialakításában, fejlesztésében valóban meghatározó szerepe lehet a könyvtáraknak, s azok dolgozóinak. S bár erről egyeztetett a kormány a szakmával, nem elsősorban arról van szó, hogy egy újabb feladatot osztottak ki rájuk: – A digitális jólét nagykövete szerepkör nem egyeztetés kérdése. A dolgok természetéből fakadó szerepkört töltünk be, és töltenek be mindenütt a világon kollégáink. A könyvtáraknak és a könyvtárosoknak ugyanis nem csupán a már meglévő, hanem a folyamatosan keletkező tudáshoz való hozzáférést is biztosítaniuk kell. Így pedig eleve meghatározó szerepük van a digitális írástudás és műveltség kialakításában, fejlesztésében – mondta Gerencsér Judit. A főtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindezt csak felkészült szakemberekkel és korszerű technológiával lehet megvalósítani. Ami a szaktudást illeti: az országban összesen 8623-an dolgoznak könyvtárosi állásban, közülük sokan eleve informatikus-könyvtáros végzettséggel álltak munkába, és folyamatosak a továbbképzések. Az viszont feszültséget okoz, hogy a szakmában évek óta nem volt bérrendezés, ráadásul, mivel a hivatás egyre kevésbé vonzó, a könyvtárosok mind túlterheltebbé válnak. Az egyesületnél úgy látják, hogy az ország 4003 könyvtára közül a legtöbben az alapvető infrastruktúra rendelkezésre áll, de „a minőségi paraméterek javítása indokolt, illetve az internetkapcsolat minősége helyenként problémás."

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.