galéria megtekintése

Nem titok, Áder fékez az MNB-botrány miatt

26 komment


Csuhaj Ildikó

A Népszabadsághoz kiszivárgott ­hírek szerint már a kormányoldalon is biztosra veszik, hogy Áder ­János nem írja alá a sokat vitatott és alkotmányellenesnek tartott MNB-törvénymódosítást. ­Forrásaink azt tartják valószínűbbnek, hogy az államfő az Alkotmánybíróságra küldi a jogszabályt.

A kormányoldalon úgy készülnek, hogy a parlamentnek „második körben" módosítania kell a múlt héten elfogadott jegybanktörvényt, mivel az alapítványokra és a titkosításokra vonatkozó passzusok minden bizonnyal alkotmányellenesek – tudtuk meg.

A javaslatot egy fideszes képviselő nyújtotta be Bánki Erik politikai botrányt okozó érvelésével, amely szerint a Matolcsy-alapítványokhoz elkülönített vagyon „elveszíti közvagyon jellegét", de ezzel a fideszesek és a kormányzati szereplők sem értenek egyet. Kövér László házelnök ugyan a hét végén aláírta a titkosítást szente­sítő módosítást, de teljesen kihasználva a számára biztosított időkeretet az utolsó pillanatban jegyezte ellen a törvényt. Kövér László a múlt héten, napokkal az aláírása előtt világossá tette, hogy mi a véleménye az MNB-törvényről. ­Arra a kérdésre ugyanis, hogy a jegybank által létrehozott alapítványnál lévő pénz közpénz-e vagy sem, azt válaszolta:

„Mi más lenne?"

 

Az alaptörvény alapján amúgy Kövér László az Országgyűlés elnökeként nem tehette (volna) meg, hogy nem írja alá a jogszabályt, akármilyen erős fenntartásai vannak is az MNB-alapítványokra, a közpénzekre vonatkozó információk titkosításával kapcsolatosan, mert ebben a minőségében nincs mérlegelési joga. Ennek nyomán – vélte forrásunk – ha nem írja alá a törvényt, Kövérnek nyilván le kellett volna mondania az Országgyűlés elnöki tisztéről.

Matolcsy György jegybankelnök Áder János államfővel
Matolcsy György jegybankelnök Áder János államfővel
Kovács Attila / MTI

A házelnök aláírása után a törvény már a köztársasági elnök asztalán van, s Áder Jánosnak szintén öt nap áll a rendelkezésére, hogy ellássa azt kézjegyével. Már kormányzati szinten is biztosra veszik, hogy az államfő nem írja alá az alkotmányellenesnek tartott MNB-törvényt. A kormányoldalnak az is presztízsveszteség, ha megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek, és az is, ha előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Ha viszont Áder a T. Háznak küldi vissza megfontolásra, elvileg fennáll a veszélye, hogy a parlament változatlan formában szavazza meg az inkriminált törvényt, ekkor az államfőnek már nincs mérlegelési joga, azt alá kell írnia. Forrásaink ezért nevezték valószínűbbnek, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul, „mert számára abban nincs kockázat".

Mint arról beszámoltunk, kormányzati források ­megerősítették, hogy személyesen Matolcsy György jegybankelnök kérte Orbán ­Viktor miniszterelnököt a titkosításra, rendkívül nyugtalanította ugyanis, hogy az MNB által brutálisan drágán vásárolt Eiffel Palace irodaház és a Lónyay–Hatvany-villa üzleti dossziéi kinyílnak.

Munkatársunknak a jegybankelnök ismerői azt mondták: Matolcsy György azért is fordulhatott személyesen a miniszterelnökhöz, mert „bizalmi" a kapcsolatuk. Noha a kormány tagjai és a miniszterek a látszatát is szeretnék elkerülni, hogy a végrehajtó hatalom megsérti a jegybanki függetlenséget, a kabinethez közeli informátorunk tudomása szerint nem hivatalosan Orbán Viktor és ­Matolcsy György rendszeresen találkozik, s gyakran látták őket vacsorázni az encsi Anyukám Mondta étteremben.

Vétók, kifogások

Áder János köztársasági elnök 2012-es megválasztása óta két esetben fordult az Alkotmánybírósághoz (AB). Az első a választási törvény módosítása volt, amely előírta volna a kötelező regisztrációt. Az elnök kifogásai­val az AB is egyetértett. Tavaly májusban a földtörvényt tartotta alkotmányellenesnek. Ez a jogszabály a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésébe utalta volna a nemzeti parkok földjeinek nagy részét. Az AB akceptálta az államfő észrevételeit.

A köztársasági elnök többször élt azzal a lehetőségével, hogy az általa kifogásolt jogszabályt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Ilyen volt többek közt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabály, a takarékszövetkezetekről szóló szabályozás és a médiatörvény. Ugyanígy járt el az alaptörvény módosításával és az egyháztörvénnyel is, a parlamentnek újra kellett írnia a jogszabályokat, hogy hatályba léphessenek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető