Tényleg irreális elvárás volna az, hogy Magyarországon 2020 környékén valaki úgy kerüljön a felsőoktatásba, hogy már beszél egy idegen nyelvet? Én azt gondolom, hogy nem az. Kiváltképp úgy, hogy már a most belépő hallgatók 53-54 százalékának is van egy középfokú nyelvvizsgája.
Persze. Csakhogy ennek az 53-54 százaléknak a java része nem a közoktatásban tanulta meg a nyelvet, hanem magántanártól, akit a szülő meg tudott fizetni.
|
Palkovics László felsőoktatási államtitkár
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A környező országokban sehol nem tanulnak a gyerekek olyan magas óraszámban idegen nyelvet, mint itthon az általános és középiskolákban. Másrészt úgy gondolom, hogy maguknak a diákoknak is nagyobb felelősséget kell vállalniuk a saját jövőjük és a saját tanulmányaik érdekében. Magasabbra tesszük a lécet, ez kétségtelen, de pont azért, hogy ösztönözzük a diákokat a magasabb teljesítményre. Akinek kellő motivációja van, az a közoktatásban és egy kis önszorgalommal is meg tud tanulni középszinten egy nyelvet, magántanár nélkül.
A nyelvi előkészítő évfolyamok kapcsán készült ilyen kutatás korábban a minisztériumban is.
Tény, hogy a hallgatók 10-15 százaléka nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs meg a nyelvvizsgája. Ez a szám olykor fölmegy 45 ezerre is, majd egy-másfél éven belül lecsökken 8-10 ezer környékére. Vagyis a hallgatók egy éven belül mégis megszerzik a nyelvvizsgát. Méghozzá azért, mert jó szakemberként jó feltételekkel akarnak elhelyezkedni. De nyelvvizsga nélkül alacsonyabb bért kapnak. A motiváció tehát nagyon fontos. Lennie kell egy szintnek, amit el kell érni, és 2020-ig még van idő felkészülni. Ez nem leküzdhetetlen akadály a most tanulók számára. Azoknál, akik idén gimnáziumba kerültek, ez már komoly motivációs szempont lesz.
Azt állítja tehát, hogy ettől az intézkedéstől nem fog szűkülni a felsőoktatásba lépők köre?
Igen. Én nem értékelném alul sem a gyerekeket, sem a tanárokat.
Majd kiderül. Valóban megszüntetik a kommunikációs szakokat?
A képzéseket szabályozó 2005-ös rendeletet már korábban fölül kellett volna vizsgálni, de ez elmaradt. Most ez a felülvizsgálat kezdődött meg. Van egy 650-féle képzési kimenetet biztosító portfóliónk a felsőfokú szakképzéstől kezdve, az alapképzésen és az osztatlan képzésen át a mesterképzésig. De ez egy tíz évvel ezelőtti állapotot rögzít. Egyeztettünk a rektori konferencia valamennyi szakbizottságával, és egy ilyen szakbizottsági ülés után jelent meg az a sajtóhír, hogy az összes kommunikációs szak megszűnik. Ez nem igaz. Azt viszont meg kell nézni, hogy valóban ennyi helyen és ilyen számban kell-e kommunikációs képzést folytatni, és hogy a képzés tartalma megfelel-e a szakma által támasztott követelményeknek.
|
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Minden vállalkozásnak szüksége van olyanokra, akik képesek tárgyalni, terméket eladni.
A szakma véleménye arra hajlik, hogy nem feltétlenül jó az a szakmai tartalom, amit ezeknek a hallgatóknak közvetítenek, és ezen módosítani kellene.
Ez távol áll a megszüntetéstől?
Leszögezem, hogy nem fogjuk megszüntetni a médiaszakokat. Kiderül majd az új rendeletből is, hogy csak a szak struktúráját alakítjuk át akként, hogy a hallgatók is egyértelműen tudják, hol és mit lehet tanulni.
Az alapképzés után azért elég jól fölszívja a piac a kommunikációs hallgatókat.
A kommunikáció és médiaszakról csak a hallgatók 15 százaléka megy tovább mesterképzésre. Az alapképzés három és fél év. Az a kérdés, ennyi idő alatt valóban át lehet-e adni azt a szintű tudást, amit egyébként maga a szféra igényelne, vagy többen menjenek tovább mesterképzésre? Ez olyan kérdés, amit a szakmának kell eldönteni.
Az nem elég jó visszajelzés, ha a hallgatók el tudnak helyezkedni?
A javaslat kidolgozásakor figyelembe vettük a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatait, többek között azt is, hogy egyes képzettségekkel milyen területen helyezkednek el a firss diplomások. De mondok egy másik példát. A műszaki menedzseri diplomával nagyon jól el lehet helyezkedni. A hallgatók nagyon nagy arányban el is mennek az alapdiploma után. De hogyan lehet valaki igazán eredményes, ha egyébként három egyetemi év alatt csak felszínesen tanítottuk meg neki azt, amit egyébként menedzselnie kellene?
Egyszerűen nem értem. Ha a munkaerőpiacon elhelyezkednek, akkor az azt igazolja, hogy a hároméves alapképzés olyan alapkészségeket fejlesztett ki bennük, amelyeket jól hasznosítanak a vállalkozások.
A munkaerőpiac bizonyos szereplői mégis azt mondják, hogy nem elég jó az alapképzés.
A tervezet szerint megszűnnének a társadalomtudományi és nemzetközi alapszakok, vagyis ugyanaz a helyzet áll elő, mint a kommunikáció szak megszüntetésének hírével kapcsolatban. Mi szükség van erre?
Ez egy tervezet. Nyitottak vagyunk a tárgyalásokra.
Elképzelhető, hogy egyszerűen átpakolnak egyik egyetemtől a másikra szakokat, illetve levágnak karokat? A hallgatókat és az oktatókat is pakolhatják a szakokkal együtt?
A hallgató tudni fogja, hová jelentkezik. De azt meg kell szüntetni, hogy például a közgazdászképzés harmadát három intézmény látja el, a többi kétharmadot pedig 37. A felesleges párhuzamosságok egyrészt átláthatatlanná teszik a diákok számára is a struktúrát, másrészt pedig nem költséghatékonyak.
Hol tartanak az uniós pályázatokkal? Másfél év eltelt az új költségvetési ciklusból, de pályázat még sehol sincs.
A korábbi ciklusból még most is voltak kiírások. Ha mindent összeszámolunk, ezek összege körülbelül 20 milliárd forint.
De a legtöbb projekt az idén kifut. És hogyha nincs meg az új, akkor bajba kerülnek az egyetemek, mert a forráskivonás miatt az uniós pénzt is kényszerűen működtetésre fordítják.
Erre az évre ez a finanszírozás rendben van.
Így gondolja? A lejárt tartozásokról szóló intézményi listán vannak felsőoktatási intézmények.
Azok, amelyeknek klinikáik vannak.
Vannak ott más egyetemek is.
Úgy látom, sikerült kezelnünk a hiányt. A struktúraátalakítási alap által hozzáadott források, részben pedig a következetesebb gazdálkodás azt is jelentette, hogy az intézmények egy kicsit felelősebben gazdálkodnak. Ez abból látszik, hogy tavaly év végén több volt az intézmények bevétele, mint a kiadásuk. Tehát ilyen értelemben az, hogy mennyi éppen a lejárt tartozásállomány, nem csak azt jelenti, hogy nem tudják kifizetni a pénzt, más tényezők is vannak mögötte.
Az MTA elnöke utalt arra, hogy nem lesz több pénz az ágazatra.
Ez nem így van. A csökkenő hallgatói létszám mellett csökken a feladatmennyiség is. De szerepel a stratégiánkban az alapkutatások finanszírozása, ami nem oldható meg a vállalatokkal való együttműködéssel vagy pályázatokból. Azt akarjuk elérni, hogy a költségvetési támogatás további tíz százaléka jelenjen meg az alapkutatásoknál, ez olyan 16-20 milliárd forint. Ha ezt hozzászámítjuk, akkor nem lehet arról beszélni, hogy ne növekedne a költségvetés. És külön elem a bérrendezés, mert 2008 óta nem volt felsőoktatási bértábla-rendezés.
Önnek nem rándul össze a gyomra, amikor azt látja, hogy Lánczi Tamás századvéges elemzőnek az állam a közmédiás blogolásáért havi 380 ezer forintot fizet, miközben egy egyetemi docens 300-350 ezer forint körül keres?
Az nem az én dolgom, hogy Lánczi Tamásnak ki és mennyit fizet. De ami az egyetemi docenst illeti, szét kell választani a béreket és jövedelmeket.
Persze, de ahelyett, hogy a tudományos publikációjukkal és kutatásokkal foglalkoznának, inkább...
...Igen, pontosan erről van szó, ezt kell rendeznünk!
Konzisztóriumokat, vagyis afféle megkerülhetetlen tanácsadói testületet terveznek fölállítani. Erről ön azt nyilatkozta, idézem, hogy „egy ilyen testületnek hagyományai vannak, a XVII. század második felétől kezdődően megjelent egy fenntartói testület az egyetemek mellett, amelynek tagjait a király nevezte ki, és neki is tartoztak beszámolási kötelezettséggel". Terveznek még valamit XVII. századi mintára a felsőoktatásban?
Nem, nem tervezünk mást, és a lefejezést sem tervezzük. De valóban, próbáltunk a testületnek olyan nevet találni, amelynek van hagyománya a magyar felsőoktatásban. Konzisztórium egyébként sok országban működik, és nem pórázként élik meg az egyetemek.
Van tehát kancellár, s most konzisztórium is. Nem lenne egyszerűbb a kafkai bürokrácia helyett rögtön egy minisztériumi főosztály alá beterelni az összes intézmény irányítását?
Ez az alaptörvénybe ütközne, és egyáltalán nincs is ilyen szándék.
Vicceltem. De az iróniát félretéve, ez már körülbelül a 178. kísérlet lesz arra, hogy egy újabb bürokratikus szervezetet létrehozva lehessen kontrollt gyakorolni az egyetemek fölött.
Ha a konzisztórium bürokratikus lenne, akkor valószínűleg nem létezne Németországban, Európa több más országában, valamint Amerikában is ilyen testület. Ha arrafelé van szenátus és kancellár is, akkor mi miért félünk ettől ennyire? Azért, mert új, s az újdonság félelemmel tölti el azokat, akik még nem láttak ilyet.
