galéria megtekintése

Nem tervez vitát a közmédia sem

Az írás a Népszabadság
2014. 03. 20. számában
jelent meg.


Szalay Tamás Lajos
Népszabadság

A közmédia "nem kíván túlterjeszkedni a törvény adta kereteken", ezért nem tervez miniszterelnök-jelölti vitát sem a választások előtt – tudtuk meg az MTVA kommunikációs igazgatójától.

Lencsó Rita, a közmédia sajtófőnöke a Népszabadság érdeklődésére azt közölte: a kampány időszakára létrehozták a Közmédia Választási Irodáját, ennek vezetésére Dobos Menyhértet, a Duna TV vezetőjét választották meg a műsorszolgáltatók és az MTVA közös döntése alapján.

„A választási iroda biztosítja a törvényben előírtak maradéktalan érvényesülését a jelölő szervezetek megjelenését illetően, például a politikai reklámok elosztásában. A közmédia – tekintettel a számos újonnan megjelenő jelölő szervezetre – mind a politikai jelölő szervezetek, mind a kisebbségi jelölő szervezetek számára egyenlő eséllyel, azonos műsorkeretben, az M1 Ma reggel és a Kossuth rádió 180 perc című műsoraiban öt-öt percben bemutatkozási lehetőséget teremtett a törvényi kötelezettségen túl. A közmédia nem tervez további műsorokat a hagyományosan meglévő műsorai mellett” – tájékoztatott Lencsó Rita.

A sajtófőnök arra a kérdésünkre, hogy az MTVA bármilyen formában – a korábbi hagyományoknak megfelelően – tervez-e miniszterelnök-jelölti vitát vagy annak közvetítését, úgy válaszolt: ilyen feladatról a vonatkozó törvény nem rendelkezik, és a közmédia nem kíván túlterjeszkedni a törvény adta kereteken. „Ebből adódóan a közmédia nem fog sem felkérni senkit, sem indítványozni újabb politikai műsorok indítását, közvetítését. Miután jelenleg senki nem fordult az

 

MTVA-hoz, ezért a kérdésben jelzett műsor megrendezése sincs tervezés alatt” – fogalmazott a sajtófőnök, hozzátéve: a jelölő szervezetek képviselőivel megtartott egyeztetésen sem merült fel olyan igény, amely egy hasonló vitára vonatkozott volna.

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor televíziós vitája 2006-ban
Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor televíziós vitája 2006-ban
Kovalovszky Dániel

„Tisztában vagyunk természetesen azzal, hogy a választási kampányokban a jelölő szervezetek esetenként bemutatnak politikai értelemben vett »miniszterelnök-jelöltet«, ugyanakkor a törvény ezt a megnevezést nem említi. Nem szólva azokról a jelölő szervezetekről, amelyek maguk egyáltalán nem nevezik meg miniszterelnök-jelöltjeiket. A törvény értelmében tehát a miniszterelnök-jelölt állítása a politikai kampány és kommunikáció része, amelybe a közmédia nem avatkozhat bele. A politikai jelölő szervezetek számára rendelkezésre álló időkeretek felhasználásáról az adott szervezet önállóan, saját belátása szerint dönt. Ennek megfelelően dönthet úgy is, hogy a számára rendelkezésre álló időkeretet részben vagy egészben a szervezet miniszterelnök-jelölti programjának bemutatására használja fel. Ennek eldöntése azonban nem a közmédia feladata” – válaszolta az MTVA.

Korábban Mesterházy Attila, a kormányváltó ellenzéki szövetség miniszterelnök-jelöltje szorgalmazott vitát Orbán Viktorral, a kormányfő és pártja azonban ezt azzal utasította vissza, hogy nem látszik, valójában ki is az ellenzék vezetője. Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök pedig a Népszabadságnak azt mondta akkor: szerintük „nem időszerű” a vita. Érdekesség, hogy a Jobbik kormányfőjelöltje, Vona Gábor egy a közmédiának adott interjújában arról beszélt: biztos benne, hogy közte és Orbán között „így vagy úgy”, de lesz miniszterelnök-jelölti vita április negyedikén. Ezt legutóbb azzal támasztották alá, hogy ő a legnépszerűbb ellenzéki politikus, aki így Orbán első számú kihívója, a miniszterelnök pedig „nem szokott megfutamodni a kihívások elől”. Részleteket azonban nem közöltek. Igaz, fideszes forrásaink azt állítják: a kormányfő Vonával sem kíván vitázni.

Párizsi szemmel: a tévévita mozgósított a franciáknál, de a végeredményt nem befolyásolta

Kampányvita, magas szélsőjobboldali támogatottság, a kampányüzenetek kiüresedettsége vagy éppen a média pártossága: ugyanazok a problémák foglalkoztatják a francia választások megfigyelőit, mint sokszor a magyarokéit. Mint a Francia Intézet minapi rendezvényének („A médián múlnak-e a választások?”) egy hozzászólója „civil állampolgárként” elmondta: nagyon hasonlók ugyan a felvetések, csak éppen az a különbség, hazánknál mennyivel régebben látott hozzá Franciaország a demokrácia és a kapitalizmus műveléséhez...

A médiában eleve más a kiindulópont. – A demokrácia alapkérdése a hatalmi ágak szétválasztása és felállása. Ha a média a kormány ellenőrzése alatt áll, akkor nem tudja betölteni hivatását, ami e hatalomnak az ellenőrzése, mondta az esemény után lapunknak Cyril Lemieux szociológus, médiaszakértő, a párizsi Társadalomtudományi Egyetem (EHESS) profeszszora. De hozzátette: „Nincs olyan ország a világon, amely teljes mértékben megfelelne az eszménynek. Amerika vagy Franciaország sem ilyen, de azért különböző szintek léteznek. A demokrácia kiépítése együtt jár a független hatalmi ágak kiépítésével. Ez csak jó szándékkal mehet végbe, a médiára pedig felelősséget is ró: hatalmi ellensúlyt kell képeznie. Kritikusan kell viszonyulnia nemcsak a végrehajtó hatalomhoz, hanem az igazságszolgáltatáshoz vagy a törvényhozáshoz is. Ez még a bejáratott nyugati demokráciákban is állandó tanulási folyamat: ott is vannak kísérletek a média befolyásolására.” A franciáknál is köztudott például, hogy a legnépszerűbb kereskedelmi tévécsatorna, a TF1 inkább a jobbközép felé hajlik. Az írott sajtóban a Le Figaro című napilap szintén.

Magyarországon, úgy tűnik, a kormányfő elutasítása miatt össze sem csapnak a tévé nyilvánossága előtt. Mennyiben lehet akkor irányadó a párizsi minta? A 2012-es francia elnökválasztási kampány fontos, nagy érdeklődéssel várt állomása volt a két fő jelölt, Nicolas Sarkozy és Francois Hollande vitája, de a kutatások azt bizonyították be: nem volt döntő hatása a végeredményre, nem változtatta meg a kampány dinamikáját. (Emlékezetes: 2012 májusában Hollande, Sarkozy kihívója legyőzte a hivatalban lévő elnököt.) „A szavazók mobilizálására viszont alkalmas volt: növelte a tévévita a voksolási kedvet.” Márpedig a kihívónak kellett megküzdenie minden csepp médiafigyelemért a kampányban, amely nem annyira az „üzenetekről” és a programokról, mint a személyiségekről és az összbenyomásról szólt.

Ahogy Magyarországon is feltételezik ezt, a franciáknál is nehéz előre jelezni a szélsőjobboldal támogatottságát, és könnyű alulbecsülni. „A Nemzeti Front a legnehezebb párt ebből a szempontból. A front jelöltje, Marine Le Pen pártja eddigi legjobb eredményét, 17,9 százalékot a 2012. áprilisi első fordulóban érte el, a másodikba azonban nem jutott be. (Szőcs László)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.