A fénykor: 1970. Kézzel varrják a kesztyűket a pécsi üzemben Érczi Kovács Gyula / MTI

Megszűnik a termelőtevékenység a pécsi OK Magyar Kesztyű Közös Vállalatnál. A német tulajdonú cég az évet 120 alkalmazottal kezdte, a nyáron elbocsátott 40 dolgozót, és januárig leépít még ugyanennyit, húszan nyugdíjba vonulnak. Az OK-nak van két leányvállalata, az egyik Kínában 300, a másik Etiópiában 200 embert foglalkoztat. A két „ leány” megmarad, s a céget továbbra is Pécsről irányítják, ami 15-20 embernek ad megélhetést Baranya fővárosában. Minderről az OK vezetője, Síkfői Katalin tájékoztatta tudósítónkat.

Ipartörténeti tény, hogy Pécs kesztyűs vállalkozásai az európai divatot diktáló nagyvárosok rangos üzleteinek és királyi udvaroknak voltak a beszállítói a XIX. században. A pécsi kesztyűs cégek a múlt század első felében is megőrizték pozíciójukat, majd 1950 után a keleti blokk biztosított piacot a négyezer baranyai kesztyűst foglalkoztató gyáraknak.

A rendszerváltást követően kisebb vállalkozások vitték tovább Pécsen a tradicionálisnak számító szakmát. Az OK-t 1992-ben alapította meg a német tulajdonos, s 2000-ben Pécsett, Dombóváron, Siklóson és Mohácson 400 embert foglalkoztatott. A Pécsen kívüli gyártókapacitás az ezredfordulót követően leépült. Ennek oka az volt, hogy a baranyai üzemek elsősorban a nyugat-európai üzletekbe szállítottak nívós, ott 60–120 euróért kínált kesztyűket, s ez a piac –a termék szezonalitása miatt – csak fél éven át gondoskodott megrendelésekről.

Az év másik felét nehezen vagy sehogy sem tudták túlélni az itteni üzemek, a dömpingáras kesztyűk piacán pedig a baranyai gyárak nem bírták a versenyt az olcsón termelő ázsiai és afrikai varrodákkal. A hazai üzemek árait már nem lehetett jobban lenyomni, hisz a magyarországi kesztyűsök a minimálbért keresték. A szakma épp emiatt elvesztette vonzóerejét, s 1995-ben le is állt a hazai kesztyűsképzés.

A fentiek okán várható volt, hogy az OK pécsi gyára sem bírja sokáig. Az üzem azért maradhatott fenn mostanáig, mert az OK beindította a már említett, Európán kívüli gyárait. Tudni kell, hogy a magyar minimálbérnek Kínában a negyedét, Etiópiában pedig a tizenkettedét (!) fizeti ki az OK az ottani dolgozóknak. Így a 10-11 millió eurós árbevételű OK nyereséges maradt, mert a kínai és etióp leányvállalatok hasznából fedezhető volt a pécsi gyár 20 százalékos mínusza.

2015-től viszont a tulajdonosok nem akarják tovább működtetni a veszteséges pécsi gyárat. A közelmúltban elbocsátott és a még leépítésre váró dolgozók aligha találnak munkát szakmájukban, mert a még működő, mintegy 120 embert foglalkoztató, fél tucat, pécsi kesztyűs cég is hasonló gondokkal küszködik, mint az OK. Az állástalanná váló kesztyűsök többsége 50 évesnél idősebb, így – várhatóan –nagyon nehezen talál majd munkát magának.