Zsiga Marcell nem beszél a vagyonosodásáról, viszont feljelentette Tóta W. Árpádot
Rágalmazásért jelentette fel Zsiga Marcell volt fideszes parlamenti képviselő, miskolci alpolgármester Tóta W. Árpádot, a Hvg.hu munkatársát, mert egy tavalyi cikkében az újságíró a politikus gyanúsnak vélt ügyeiből kiindulva írt vitriolos publicisztikát. A bizonytalan eredetű összegből negyvenmilliós házat vásárló Zsigáról egyebek mellett azt írta: „láthatóan nem zavarja, hogy korrupciógyanúba keveredett”. Tóta W. szerint Zsiga nyugodtan legyinthet is az egészre, hiszen pártja „kihúzza a szarból tűzön-vízen át”.
Ami annyiban igaz is, hogy az Országgyűlés mentelmi bizottságának fideszes többsége szerint nem indokolta semmi a vagyonnyilatkozati eljárás megindítását. A „békemenetelő nyájat” pedig nem érdekli – így Tóta W. –, hogy „az utolsó segédhernyó is utat építtet közpénzből a lopott házáig”. A politikus büntetőpert kezdeményezett nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt.
A II–III. Kerületi Bíróságon tartott első tárgyaláson Futó Barnabás, Zsiga jogi képviselője azzal érvelt: az írás több, a sértett becsületének csorbítására alkalmas kijelentést tartalmaz, és Tóta W. bűncselekmények elkövetésével hozza összefüggésbe, amit nem köteles eltűrni. – A politikus a vagyonosodásáról nem nyilatkozott, így a házvásárlás fedezetéül szolgáló pénz eredete sem ismert, s korábban több jelét adta annak, hogy befolyásolásával hajlamos visszaélni – állította a bíróság előtt Tóta W., és feltette azt a kérdést: nem alakult-e ki egy érinthetetlen kaszt, amelyről a frakció és a mentelmi bizottság mondja ki, hogy ártatlan?
Szerinte a sajtó feladata az, hogy rámutasson az ilyen diszfunkcionális működésre, a korrupció rendszerszintű lehetőségére, a következmények nélküliségre. Futó Barnabás megkérdezte, az újságíró milyen alapon írt lopott pénzről, lopott házról, s mit kellett Zsigának megúsznia. Tóta W. megismételte, hogy egy rendszert kívánt jellemezni. A bíróság a tárgyalást elnapolta, az ügyvéd indítványáról október 9-én születhet döntés. (Lencsés Károly)