„Ha nincs gyerek, nincs jövő”
|
A három gyermek után járó adókedvezmény teljes kihasználásához minimum 300 ezer forintos családi jövedelem kell
Kovács Bence / Népszabadság |
A 2008-as évben még több mint 99 ezer gyermek jött világra, a kormányváltás évében, 2010-ben az újszülöttek száma már alig haladta meg a 90 ezret, majd 2011-ben – a hazai népmozgalmi statisztika 136 éves történelmének legalacsonyabb születésszámát produkálva – csökkent először 90 ezer alá. 2013-ban már csupán 88 700 gyermek született. (2014 januárjában ismét – 53-mal, azaz 0,7 százalékkal – több gyermek jött világra, ám egy hónap adataiból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.)
Ez 1,3 körüli teljes termékenységi rátát jelent – vagyis 100 szülőképes korú nőre mindössze 130 újszülött jut. A demográfiai szakirodalom ezt már lowest-low fertilitynek, vagyis szuperalacsony termékenységnek nevezi. Ahhoz ugyanis, hogy a népesség újratermelje magát, a teljes termékenységi arányszámnak meg kellene haladnia a kettőt.
A születésszám csökkenését persze nem lehet csupán egyetlen kormány nyakába varrni – mint tette azt a Fidesz a 2010-es kampányában. Ezzel együtt ritka önkritikára vall Kövér László egy március közepi kalocsai fórumon tett kijelentése, miszerint a kormányzat többet beszélt a családokról, mint amennyit ténylegesen tenni tudott az elmúlt négy évben.
„Az ország népessége 1980 óta évente egy Kalocsáénál nagyobb lélekszámú város lakosságával lesz kevesebb. Ha nem lesz változás, egy idő után finanszírozhatatlanná válik az állam, összeomlik a szociális, a nyugdíj- és a gazdasági rendszer is. Ha nincs gyerek, nincs jövő” – fogalmazott a házelnök.
Márpedig nincs „babyboom” Magyarországon, „a helyzeten érdemben javítani nem sikerült” – ismerte el Révész Máriusz, a kormány demográfiai programcsomagját kidolgozó munkacsoportjának fideszes vezetője is lapunknak adott tavaly nyári interjújában.
Adókedvezmény a jól kereső családoknak
Pedig a kormány addigra már túl volt a családi adókedvezmény bevezetésén és a hároméves gyes visszaállításán. Előbbivel deklaráltan a munkából élő családok gyermekvállalását kívánták támogatni, közülük is leginkább a tehetősebbekét. Hiszen ahhoz, hogy a három gyermek után járó 99 ezer forintos adókedvezményt teljes egészében ki lehessen használni, több, mint 600 ezer forintos bruttó szülői jövedelemre volt szükség.
Ezt utólag kvázi be is ismerte a kormány a családi adókedvezmény – az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék terhére történő – kibővítésével, amelynek köszönhetően idén januártól már az alacsonyabb jövedelmű családok is élhetnek a lehetőséggel.
A három gyermek után járó kedvezmény maximális kihasználásához azonban így is minimum 300 ezer forintos családi bevétel szükséges, arról nem is beszélve, hogy a munkanélküli szülőkön mit sem segít a családi adókedvezmény.
A kormány családpolitikájának a középosztály megerősítését célzó, a lecsúszottakkal mit sem törődő irányvonalát jól mutatja, hogy a gyermekek után alanyi jogon – tehát akár a munkanélkülieknek is – járó, 2008 óta változatlanul 28 500 forintos gyes, valamint a családi pótlék összegét nem emelték, hagyták elinflálódni.
Azzal pedig, hogy ismét lehetőséget – vagy a bölcsődei férőhelyek szűkössége miatt inkább kényszerpályát – biztosítottak a nőknek arra, hogy három évig otthon maradjanak gyermekükkel, kimondatlanul is azt üzenték: a nők helye a gyermek és a családi tűzhely mellett van. Erre ösztönzött a bölcsődei gondozási díj 2012-es bevezetése, a gyes melletti munkavégzés lehetőségének korlátozása is, valamint az, hogy a három évnél korábban munkába álló anyák addigi felmondási védelmét az új munka törvénykönyvével gyakorlatilag megszüntették.
„Szülnének két-három, inkább négy-öt gyereket”
|
Nincs elegendő bölcsődei férőhely, így az anyák nem tudnak visszamenni dolgozni
Móricz Simon / Népszabadság |
A nők helyét és feladatát igen érzékletesen meg is fogalmazta 2012 szeptemberében a családon belüli erőszakról szóló népi kezdeményezés – az éjszaka közepére, éjjel háromra összehívott – parlamenti vitájában Varga István, a Fidesz vezérszónoka.
„A fiatal nők legfontosabb hivatása a gyerekszülés. Talán az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé, szülni két-három vagy inkább négy-öt gyereket, és akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnék egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak”.
A fideszes képviselő szavai, ha másra nem is, arra jók voltak, hogy az általuk kiváltott felháborodás miatt a kormány jobbnak látta immár ténylegesen is foglalkozni a családon belüli erőszak kérdéskörével. A nőszervezetek bő húszéves küzdelme után 2013 nyarára önálló tényállás lett a párkapcsolati erőszak a Btk.-ban. A párkapcsolaton belül elkövetett könnyű testi sértés, a becsületsértés, a személyi szabadság megsértése és a kényszerítés ma már akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A nőszervezetek azért nem teljesen elégedettek: bár az eredetileg beterjesztettnél egy széleskörűbb törvény született – amely nemcsak a jelenleg, hanem a korábban együtt élőkre is vonatkozik –, egy koherens szabályozáshoz szerintük szükség lett volna a családon belüli erőszak összetett problémakörének megértésére.
Mert akkor nem csak a valamikor együtt élőkre vonatkozna a törvény, vagy szó esne például a párkapcsolaton belüli szexuális erőszakról, vagy a reprodukciós jogokkal való visszaélésről is. De ugyan miért is szankcionálnák az ilyesmit a Btk.-ban, amikor a kormány maga korlátozza a nők reprodukciós jogait azzal, amikor szakmai vitákra hivatkozva, álszent módon lehetetleníti el az abortusztabletta bevezetését, vagy éppen 40 évre emeli fel és – a kormány által kívánatosnak tartott – három vér szerinti gyermekhez köti a művi meddővé tétel engedélyezését?
Férfierő a parlamentben
Hogyan is érthetné meg a párkapcsolati erőszak összetett problémakörét egy férfiak uralta parlament, amely nem veti ki magából a vak komondoráról és élettársa bántalmazásáról elhíresült fideszes Balogh Józsefet? Egy olyan parlament, ahol mindennaposak az olyan beszólások, mint a fideszes Tasó László „Mit pofázol bele, kisanyám?” visszavágása vagy Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár „Attól, hogy ön szép, abból még nem következik, hogy okos” – kezdetű emlékezetes kirohanása.
Pedig az elmúlt ciklusban nem voltak sokan olyanok az Országgyűlésben, akiket női mivoltuk miatt lehetett sértegetni: éppen a nők 9 százalékos parlamenti részaránya miatt került hazánk a Világgazdasági Fórum nemek közti egyenlőséget vizsgáló legfrissebb listájának 87. helyére (136 ország közül). Ez azt mutatja: saját országukban milyen esélyeik vannak a nőknek a férfiakhoz képest az egészségügy, az oktatás, a gazdaság, a politika terén.
Varga képviselő felszólalása után némiképp finomodott a Fidesz retorikája a nők szerepét illetően, legalábbis, ami a hivatalos megszólalásokat illeti. A 2013 nyarán kidolgozott demográfiai programcsomag legfőbb elemét, az idén januárban bevezetett gyed extrát már előszeretettel emlegetik úgy, hogy az megadja a választás lehetőségét a nőknek a munka és a gyermeknevelés között. Hiszen a munkába állással ezentúl nem kell lemondani a gyedről.
A gyed extra ugyanakkor valójában nem kínál mást, mint kiegészítő juttatást azoknak, akiknek egyébként is van lehetőségük visszamenni dolgozni. A munkaadók viszont ettől még nem fogják tárt karokkal fogadni a kisgyermekes anyákat.
Gyed extra: zsebpénz a tehetősebbeknek
A gyed extrával a kormány valójában megint csak a tehetősebb, illetve az iskolázottabb rétegnek kedvezett. Egy Tárki-vizsgálat szerint ugyanis zömmel a diplomás, illetve a magasabb családi jövedelemből élő gyeden, gyesen lévő nők rendelkeznek munkahellyel, ahová egyáltalán visszatérhetnének.
Az iskolázatlanabb, alacsonyabb családi jövedelemből élő nők nagy többségének azonban már a gyermekszülés előtt sem volt munkahelye, vagy időközben szűnt meg. Egy KSH-vizsgálat pedig azt mutatta, hogy 2010-ben – amikor még lehetőség volt a gyes melletti korlátlan munkavégzésre – a felsőfokú végzettségű anyák hatszor nagyobb valószínűséggel dolgoztak a gyes mellett, mint az alapfokú végzettségűek.
A munkába való visszatérés lehetősége a gyeden lévő anyák többsége számára azért is inkább elvi, mert a gyed extra bevezetését nem követték nagy léptékű bölcsődefejlesztési tervek. Márpedig a családi napközikkel együtt 45 ezer férőhelyes intézményhálózat jelenleg a három év alatti gyermekeknek csupán a 12 százalékát tudja fölvenni. Az öt év alatt megtízszereződött férőhelyszámú családi napközik és magánbölcsik szolgáltatásait ugyanakkor szintén inkább a tehetősebb családok tudják igénybe venni.
A gyed extra így mégiscsak inkább otthon marasztalja a nőket, hiszen azok mindenképpen jól járnak, akik rövid időn belül szülnek még egy gyereket, mert akkor egyszerre két gyermek után kapnak gyermeknevelési juttatást.
Több nő dolgozik kevesebb pénzért
A Fidesz szerint azonban 22 éves csúcson van a nők foglalkoztatottsága. Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos legutóbb nőnap alkalmából arról számolt be: az inaktív nők száma 2009 óta 150 ezerrel csökkent, a női foglalkoztatási ráta 52,8 százalék.
Mindez szerinte a munkahelyvédelmi akcióprogram eredménye. Hogy ezek a nők pontosan milyen munkakörökben dolgoznak, esetleg közmunkások-e, arról már nem szólnak a kormányzati bejelentések. Az ugyanakkor tény, hogy az Európai Bizottság jelentése szerint a Fidesz kormányzása alatt tovább nőtt a bérszakadék a férfiak és a nők átlagos órabére között – a 2009-es 17,1 százalékról 20,1 százalékra.
Ennek következtében pedig a nők későbbi nyugdíja is kevesebb lesz. Annak, hogy a nők fizetésüket tekintve egyre nagyobb hátrányba kerülnek a férfiakkal szemben, részben éppen a gyermekvállalás az oka. A szüléssel megtörik a nők karrierje, és később – kényszerből vagy önszántukból – gyakrabban vállalnak a gyermekneveléssel összeegyeztethető, „nyugisabb”, részmunkaidős állásokat – míg a férfiak épp a 30-as éveikben lépdelnek fölfelé a munkaerő-piaci ranglétrán.
